II. József várossá nyilvánítja Nyíregyházát
2004. szeptember 13. 12:06
A török hódoltság idején fokozatos hanyatlásnak, elnéptelenedésnek indult településen - amely a honfoglalás idején Nyír néven az egyik nagyobb lakott hely volt a térségben, majd Szent István király tette egyházi központtá `Ecclesi de Nyír` Nyír-Egyháza néven - 1753. május 16-án határozta el Károlyi Ferenc földúr, hogy tót ajkú lakosságot telepít a fogyó népesség helyébe. A kezdeményezésre Szarvason Petrikovics János csizmadiamester toborozta társait az áttelepítésre, és végül 350 család költözött Szarvasról, Békéscsabáról, Orosházáról és Mezőberényből Nyíregyházára. 1780-ra megtízszereződött a lakossága a szabolcsi településnek. 1786. november 23-án nyilvánította várossá Nyíregyházát II. József. A város 1803-ban és 1824-ben megváltotta az összes földesúri jogokat, biztosítva teljes függetlenségét. 1837-ben járási, majd 1876-tól megyei székhely lett, akkor már 22 ezer lakossal. 2004-ben több mint 116 ezren éltek a településen, s így Nyíregyháza az ország hatodik legnagyobb városa.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
