2006. november 3. 14:00
Budapesttől északnyugati irányban, a Dunakanyar csodálatos adottságú természeti környezetében található a visegrádi vár erődítményrendszere.
Először a Pannónia tartományát létrehozó rómaiak rakták le egy sokszögletű erődítmény alapjait a Duna folyó melletti kisebb - napjainkban Sibrik-dombnak nevezett - magaslaton, amit a népvándorlás viharaiban megrongáltak. A Kárpát-medencében új hazát találó magyarságot a 11. században erős központosított állammá szervező Árpád-házi uralkodók idején helyreállították falait, itt székelt a pilisi királyi ispán. Egykori oklevelek szerint falai között raboskodott 1081-től Salamon király is, akit csak az államalapító István két esztendővel későbbi szentté avatásakor engedtek szabadon.
A sibrik-dombi várat végül az 1241-42-es tatárjáráskor rombolták le, maradványaiból IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária parancsára emeltek egy három részre tagolódó kővárat. Az uralkodó a Duna partjára néző magaslaton építkezett, ennek központi magját a nyújtott hatszög alaprajzú, igen vastag falú lakótorony képezte, amit a "népnyelv" - tévesen - Salamon király tornyának nevezett el. Innen futott végig a meredek hegycsúcsig a pártázatos várfal, mely őrtornyokkal volt tagolva a Fellegvárig, ennek az építménynek a magját egy ötszög alakú öregtorony és azt övező palotaszárnyak alkották, mindezt mély sziklába vésett árkok oltalmazták. A Duna folyam partján emelkedett még a Vízi-vár, ahonnan a folyami közlekedést tudták figyelemmel kísérni a fegyveres helyőrség tagjai.
| |
| A 13. századi erődrendszer rekonstrukciója |
A királyi erősséget a 14. század elején erőszakkal szerezte meg Csák Máté oligarcha, akitől Károly Róbert csapatai tudták csak ostrommal visszafoglalni. A győztes uralkodó a hatalmának megszilárdulása után Visegrádra helyezte át a székhelyét, de a zordon vár helyett egy kényelmesebb palotát építetve a Duna partján. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a Szent Koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek.
| |
|
Houfnagel 1617-es metszetén |
A 16. században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot is. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el, de az Oszmán Birodalom csapatai rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás a lakosság bontásaival együtt alaposan lefogyasztotta mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várban csak az 1960-as évektől indult meg a korszerű műemlékvédelmi helyreállítás.
MegközelítésTervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
szerkesztőségét!
