Konferencia a tudományos kertészet hazai szülőatyjáról

2006. október 31. 10:15

URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15297&pIdx=2

Az előadók kertészettörténeti, kert-művészettörténeti, történeti-néprajzi, egyháztörténeti megközelítésből tárgyalják a jezsuita természettudós szerepét és kora jellegzetességeit.

Lippay János élete és munkássága

Lippay János Pozsonyban született 1606 november 1-jén. A pozsonyi, majd a bécsi iskolákban tanult, 1624-ben belépett a jezsuita rendbe. Jeles filológiai ismeretei lehetővé tették, hogy a grázi és a bécsi egyetemen keleti nyelveket adjon elő. 1643-ban tért vissza Magyarországra. Először a győri kollégiumot igazgatta, majd a trencséni rendházat vezette. Legidősebb bátyja Lippay György 24 évig esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége volt, megalapította a nagyszombati egyetem jogi fakultását, nevéhez fűződik a XVI. század második felében létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert.

A földön talált csillagos ég

E kerthez kapcsolódik Lippay János életének utolsó, de igen termékeny korszaka. Itt a kert és a kertészet életcéljává vált. A gyakorlati kertészkedés mellett a szakma tudományos, elméleti kérdéseivel is foglalkozott korának megfelelő, sőt sok esetben azokat messze túlhaladó szinten. Ismerte a keleti, görög és római gazdasági írók műveit, de korának szakmai irodalmát is. Jól látta a korszerűtlen gazdálkodás hátrányait. Ezért tartotta szükségesnek olyan gazdasági leíró munkák megírását, amelyek a modernebb, célszerűbb gazdálkodást segíthették. Erre az úttörő munkára vállalkozott Lippay.

Fő műve Posoni kert címmel három kötetben jelent meg. Az első kötet a Virágos kert (Nagyszombat 1664), a második kötet a Veteményes kert (Bécs 1664), a harmadik kötet a Gyümölcsös kert (Bécs 1667). E munkájában a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati, termesztési munkálatokat írta le saját tapasztalatai alapján, fűszerezve azokat megjegyzéseivel, elemzéseivel. A Posoni kert megírása után a kertészkedést, a kertet, amely mint írja "a földön talált csillagos ég", ami "új életet ad, erőt nyújt, bút, bánatot kerget" sajnos már nem sokáig élvezhette. Bátyja 1666-ban elhunyt, ekkor visszatért Trencsénbe szerzetestársaihoz, ahol rövidesen ő is meghalt.

Szervezők: a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaság- és Művelődéstörténeti Tanszéke, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertművészeti Tanszéke és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A konferencia időpontja: 2006. nov. 10. 9 óra
Helyszín: Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Bp. XIV., Vajdahunyadvár)

A konferencia programja

Levezető elnök: Csoma Zsigmond

09.00 Megnyitó: Dr. Fehér György főigazgató
09.05 Köszöntő: Dr. Szabó András tudományos rektorhelyettes, Károli Gáspár Református Egyetem
09.10 Varga J. János: Lippay János és a 17. századi földesúri majorgazdaság
09.30 Tüdősné S. Kinga: Lippay és a székely főnemesi otthonok kertművészete (Különös tekintettel gr. Kálnoki Sámuel kertjeire)
09.50 G. Etényi Nóra: A kert mint politikai szimbólum a kora újkori ábrázolásokon
10.10 Petrőczi Éva: Kertészeti metaforák a magyar puritán irodalomban
10.30 Szabó Péter: Vadaskert, vadállomány és a vadászat vadhierarchiája a 17. században

Szünet

Levezető elnök: Fatsar Kristóf

11.00 Demes-Kőfalusi Krisztina: Kertművelés, füveskönyvek, boszorkányságok
11.20 Fatsar Kristóf: A pozsonyi nádorkert
11.40 Fundarek Anna: A pozsonyi Pálffy-kert
11.40 Klagyivik Mária: A pozsonyi jezsuiták kertjei
12.00 Szikra Éva: A "Posoni kert" hatása a magyar kertművészet későbbi alakulására. (Összművészeti, kerttechnikai, szakirodalmi szempontból)
12.20 R. Várkonyi Ágnes: "Az kegyes olvasóhoz"... A "Posoni kert" bevezetőjének szimbolikája
12.40 Tóth Magdolna: Lippay és a magyar kertkultúra
13.20 Nagy Ágota: Lippay János kertészeti filozófiája
13.40 Géczi János: A virágok virága: a rózsa a "Posoni kert"-ben
14.00 Hajdú Edit: A lugasok Lippay János "Posoni kert"-jében

Szünet

Levezető elnök: Bálint György

14.30 Csoma Zsigmond: Lippay János szakirodalmi forrásai és hivatkozásai
14.50 Knézy Judit: Reneszánsz és barokk kertek és a táplálkozás újdonságai Magyarországon
15.10 Mészáros Márta: Az édes ízek hordozói a "Posoni kert"-ben - néprajzi párhuzamok.
15.30 Tóbi Adrienn: Gyümölcs-zöldség készítmények (Lippay szakácskönyv-tervei)
15.50 Korkes Zsuzsa: A "Posoni kert" növényeinek szerepe a gyógyításban
16.10 Szani Zsolt: Lippay korabeli gyümölcsfajták továbbélése a magyar parasztság gazdálkodásában
16.30 Surányi Dezső: A Posoni kert botanikai és művelődéstörténeti aktualitása

A Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend (Esztergom) bemutatója, ünnepi borkóstolója