Meghal Nagy Imre festő és grafikus

2004. szeptember 13. 12:06

Csíkzsögödön született 1893. július 25-én. Szülei földművesek voltak, a csíksomlyói gimnáziumba járt. 1913-ban Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászinasa, 1914-ben Csíkszeredán tanítói oklevelet szerzett. Az első világháborúban megsebesült, leszerelése után szobrászkodni kezdett. 1918-tól a budapesti Rajztanárképzőben és a Képzőművészeti Főiskolán tanult, Szőnyi Istvánnal és Aba Novák Vilmossal együtt, Olgyai Viktor, Edvi Illés Aladár és Révész Imre növendéke volt. 1920-22-ben ösztöndíjat kapott a kecskeméti művésztelepre, a 20-as években, Szőnyi hatására nyaranta Nagybányán dolgozott. A plen-air festészet poszt-nagybányai változata is beépült művészetébe. Korán felismerte a fametszet lehetőségeit, amely révén színek nélkül is mágikus tisztaságú ábrázolásig jutott. A 20-as évek közepétől Erdélyben élt, Csíkzsögödön gazdálkodott, s parasztfestőként a székelyek életét örökítette meg sokszor balladai hangulatú festményein. Stílusán helyenként Aba Novák Vilmos hatása érződik. 1927-28-ban olasz, német és ausztriai tanulmányutat tett, 1930-ban részt vett a Barabás-céh megalapításában. Első önálló kiállítását Zürichben rendezték 1922-ben, 1923-ban a Helikon Galériában, később tárlata volt Londonban, majd Berlinben, Prágában és Nürnbergben, Bukarestben, Kolozsvárt és Brassóban is. 1931-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. 1936-ban az angol király koronázására két romániai vendéget hívtak: az uralkodó II. Károlyt és Nagy Imre magyar festőt. Ott hiába kérlelték, nem maradt az udvarban, hazatért Csíkországba. 1949-50-ben a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet akvarelltanára volt. 1963-ban Kolozsvárt és Marosvásárhelyt mutatta be műveit, utolsó gyűjteményes kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában rendezték 1976-ban. 1976. augusztus 22-én halt meg Csíkszeredán. Festői felfogása alapján a posztimpresszionisták közé tartozik. Táj- és arcképfestőként jelentős, expresszív szemléletű festményein a székelység küzdelmes helytállását mutatja be, hegyes tájképein a szülőföld szeretete tükröződik. Csíki mezőket, pisztrángos patakokat, havasi pásztorokat, mosó asszonyokat, favágókat és lófürösztőket, téli utcákat és tavaszi, virágzó fákat festett. Grafikákat, akvarelleket, rézkarcokat és fametszeteket is készített. Legsikeresebb tusrajz-sorozata az Erdélyi Helikon tagjairól, Kemény Jánosról, Tamási Áronról, Gaál Gáborról készült. Negyvennégy vásznát Marosvásárhely városának ajándékozta, ebből jött létre a Teleki Tékában a Nagy Imre-galéria. Zsögödi házát Csíkszereda városának adta, itt nyílt meg 1973-ban a Nagy Imre Emlékház és Képtár. Alkotásait számos erdélyi múzeum, közgyűjtemény őrzi, Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában látható többek között Forrás, Ivó pásztorgyerek és Kucsmás önarckép című vászna. Önéletrajza Ahogy Csíkba megérkeztem címmel jelent meg, 1983-ban. A legszabadabb festőnek mondták, aki nem függött senkitől. Háziszőttesben járt, saját földje terményeit ette. A földtől megválni nem akart, de festés, rajzolás nélkül sem tudott élni. Sütő András írta róla: `Nagy Imre égő csipkebokraiból... sugárzik tudatunkba az elkötelezett művész összegzése: Íme, a föld, az ég, a pisztrángos patak, az erdő; az ember, akinek sorsában osztozom...`

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
• Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
• Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
• Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
• A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
• Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
• A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
• A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
• Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé