750 éves a jáki templom
2006. szeptember 21. 11:45
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14499&pIdx=2
1256-ban Pok nembeli Amadé győri püspök felszentelte Ják bencés monostor templomát. A monumentális bazilika a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása és a hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője.
Virágkor és pusztulás: szerzetesi közösség a jáki kolostorban
A jáki templomot 1214-ben a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa alapította. A nemzetség őse az a Wasserburgi Vecellin nevű bajor lovag volt, aki Gizella királynő, I. István feleségének kíséretében jött be Magyarországra, majd itt a királyi testőrség parancsnoka lett és nagybirtokot kapott.
Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést, amely minden bizonnyal túlzásnak tekinthető. Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter, és ettől kezdve az Erdődy grófi család lett a környék kegyura. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613). 1532-ben, a kőszegi ostromkor, a törökök a monostort és a templomot is megrongálták, számos apostolfejet levertek. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.
Krisztus és apostolai a jáki templom lépcsőzetes fülkéiben |
A 18. század elején a későbbi egri püspök Erdődy Gábor gróf restauráltatta a tornyokat (1733-35), amiről az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyv is beszámolt. Mindez azonban mulandó volt: 1780-ban Szily János Szombathely első püspöke, egyházlátogatásának alkalmával a főhajó tetőzetét és a tornyokat igen elhanyagolt állapotban találta.
Feltárások és rekonstrukció
1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság már azt sürgette, hogy a templomot művészettörténeti szempontok szerint kell helyreállítani. Ettől kezdve a templom felújítása nem csak egyházi, hanem nemzeti ügy lett. 1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a munkálatok irányításával. A templom történetében a második legjelentősebb helyreállítási munka 1896-1904-ig tartott, amikor a munkálatokat Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. A munkálatok során sok eredeti kőfaragványt kivettek a templomból és azokat múzeumba vitték.
A templom déli toronyalja az alapítókat ábrázoló freskóval |
Az ásatások is szakaszonként folytak. 1990-ben a sekrestyénél, a nagy ablak előtt megtalálták a negyedik apszis alapját, amiből kiderült, hogy a sekrestye területén apáti kápolna állt. A Jakab kápolnát 1992-ben tárták fel, ekkor beigazolódott, hogy a kápolna nem csontház volt, hanem a falu temploma. Sőt megtalálták a még korábbi templom rotunda rajzolatú fundamentumát, valamint a már a XI. században is használt temetőt is. 1991-ben az ún. Mária-oltár restaurálásakor leltek rá a jáki gótikus szárnyasoltárra az elveszettnek vélt négy táblaképpel (Péter, Pál, Bertalan és Ker. Szent János), amelyek ezután visszakerültek egykori helyükre a nagytemplom északi hajójának oltárához.
(Forrás: Ják.hu)