Elpusztították a Kaukázus legnagyobb középkori keresztény temetőjét

Robbanásveszélyes vandalizmus és cinizmus

Argam Aivazian történész, a helyi műemlékek szakértője szerint Dzsulfa azért volt egyedülálló, mert sehol máshol a világon nem lehetett egy temetőben ennyi jó állapotban lévő középkori faragott sírkövet találni. Elmondása szerint utoljára 1987-ben járt a helyszínen, ahol a szovjet időszak hányattatásai ellenére a temető szinte teljesen ép volt. Az örmény kulturális miniszter Gagik Gyurdzsijan elmondta, hogy kormánya már 1998-ban felemelte szavát a pusztítás ellen, és akkor sikerült is leállítani a munkálatokat. 2003-ban azonban újrakezdték a rombolást, és a kövek egy részét elásták, míg a többi az Araxészbe dobták.

A temető a határon áll: az iráni oldalról nézve láthatók a fejfák, előtérben a vasúttal.

A Dzsulfa-temető sorsa komoly felháborodást váltott ki a világon: az Európa Parlament, az UNESCO és a brit Lordok Háza közösen indított vizsgálatot az ügyben, és jelenleg is egy közös delegáció vizsgálja, hogy kik okozhatták a felmérhetetlen pusztítást. A helyszínhez azonban az újságíró látogatása óta senkit nem engedtek közel, mert a vizsgálat komoly hatással lehet a térség politikai egyensúlyára. Ha ugyanis egy nemzetközi bizottság a temető elpusztításában megállapítja valamelyik fél felelősségét, akkor komolyan kiéleződhet Örményország és Azerbajdzsán törékeny kapcsolata. A háború pedig nem idegen a térségtől: a jelenlegi béke csak 1994 óta áll fenn.

A nemzetközi bizottság jelenlegi látogatása mindkét oldalról indulatokat váltott ki: az örmények most az azerbajdzsáni kormányt hibáztatják a kulturális vandalizmus eltűrésével és bátorításával. A kormány szerintük nem csak a történelem egyik legnagyszerűbb temetőjének, hanem 27 ezer más örmény épületnek és emlékműnek az elpusztításáért is felelős.

Azerbajdzsán erre válaszul hivatalos közleményben tagadta, hogy bármi történt volna a régi örmény temetőben, sőt szerintük Örményország az igazi kulturális örökségi vandál, mert az országukban az összes muszlim műemlék elpusztult (a kormányzat 1587 mecset és 23 medressze ügyében követelt nyomozást). Szerintük ráadásul a hazug és korrupt örmény kormányzat az azeriek ellen politikai fegyverként használja az első világháborús népirtást.

A helyiek mindenesetre reménykednek a vizsgálóbizottság sikeres ténykedésében.

1. Titokzatos pusztítás
2. Robbanásveszélyes vandalizmus és cinizmus