125 éve halt meg Disraeli angol miniszterelnök

2006. április 20. 12:30

URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13362&pIdx=1

Százhuszonöt éve, 1881. április 19-én halt meg Londonban Benjamin Disraeli angol államférfi és író, miniszterelnök.

Sikerek és kudarcok

1804. december 21-én született Londonban. Olasz-zsidó származású apja író és irodalomtörténész volt, aki - miután összeveszett zsinagógája vezetőivel - 1817-ben megkereszteltette gyermekeit. (Mivel a zsidók Nagy-Britanniában 1858-ig nem lehettek képviselők, e lépése nélkül fia nem futhatta volna be fényes pályáját.)

Magániskolákban tanult, majd ügyvédbojtár lett, tőzsdei spekulációi kudarcba fulladtak, akárcsak lapkiadási kísérlete: A súlyosan eladósodott Disraeli újságjának történetét 1827-ben Vivian Grey című regényében írta le, nem kímélve pályatársait. A névtelenül kiadott könyvről azonban kiderült, ki a szerző, s a botrány miatt Disraeli idegileg összeomlott. 1831-ben kiadta Az ifjú herceg című regényét, s utazást tett a Földközi-tengeren és a Közel-Keleten. Otthon a társasági életbe merült, 1832-es regénye, a Contarini Fleming önéletrajzi elemek mellett politikai nézeteit is tartalmazta.

Először 1831-ben jelöltette magát független képviselőnek, de a wycombe-i kerületben többször is megbukott, mert hóbortos viselkedése, adósságai és viszonya egy férjes asszonnyal kétes hírbe hozták. Végül 1837-ben konzervatívként futott be egy kenti kerületben. Bár költői képekkel teli, cikornyás parlamenti szűzbeszédét kinevették, nem tudták elhallgattatni, s nemsokára kiváló szónok lett. 1839-ben egy gazdag özveggyel szerelmi házasságot kötött.

Disraeli megsértődött, amikor pártja 1841-es győzelme után nem került be a kormányba. Vadul támadni kezdte Robert Peel tory pártvezért, s hamarosan ő lett a pártellenzék vezére, majd amikor 1846-ban Peel lemondott, ő lett a toryk vezetője. 1847-ben elnyerte Buckinghamshire mandátumát, s vett egy birtokot, anyagi helyzete megszilárdult. 1852-től, majd Derby 1858-59 között hatalmon lévő kormányában pénzügyminiszter volt, ám a párt megbukott, s hat évre ismét ellenzékbe került.

A Konzervatív Párt alapítója

1865-ben a liberális whig kormányzás után Derby harmadik kormányában harmadszor is a pénzügyi tárcát kapta. Amikor 1868-ban Derby visszavonult, Disraeli lett a kormányfő, de az év végén választási veresége miatt le kellett mondania. Ekkor alakult ki a brit kétpártrendszer, s a Konzervatív Párt egyik megalapítójának Disraelit tekintik, mert ő egyesítette a konzervatív ideológiát a szociális reformokkal és a gyarmatokat fejlesztő, erőteljes külpolitikával. A királyság, a felsőház s az egyház védelmében politizált, a birodalom erősítésén dolgozva főleg Indiára figyelt, szociális reformokat indított, külpolitikájával leginkább Oroszországgal szemben lépett fel. Felesége 1872-es halála nagy csapás s anyagi veszteség is volt számára.

Később Disraeli újra kormányfő lett. Viktória királynő barátságát kihasználva erős hatalmat épített ki, közegészségügyi törvényt alkotott, a nyomornegyedeket felszámolta, ipartörvényei mérsékelték a kizsákmányolást, törvényt hozott a kötelező elemi oktatásról, szabályozta a szakszervezetek jogi helyzetét. Első külpolitikai sikere a Szuezi-csatorna részvénytöbbségének megszerzése volt - ezt már a parlamenti jóváhagyás előtt megtette -, majd javaslatára Viktóriát India császárnőjévé koronázták. Az 1877-78-as orosz-török háború idején az indiai utat féltve egy flottafelvonulással megállította az oroszokat.

Disraelinek romló egészsége miatt nehezére esett az alsóház vezetése, ezért Viktória királynő Beaconsfield earljévé tette, s a felsőházat irányíthatta. A hercegi címet is felajánlották neki, de csak a Térdszalagrendet fogadta el. Ezután már a hanyatlás következett: 1880-ban vereség Afganisztánban, kudarcok Dél-Afrikában, mezőgazdasági válság, ipari visszaesés. Bár a toryk vesztettek a választáson, Disraeli pártvezér maradt.

1881. április 19-én, Londonban halt meg, nevéhez fűződik a tory demokrácia s a brit imperializmus kettős irányvonala.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)