45 éve repülte körbe a Földet Gagarin

2006. április 13. 12:00

URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13237

1961. április 12-én a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnaggyal. A korabeli szovjet propaganda fölösleges titkolódzásának következményeként azonban még ma is akadnak, akik kétségbe vonják, egyáltalán repült-e Gagarin, vagy ha repült is valóban, ő volt-e az első.

Véletlen szerencsével az űrbe

Gagarin 1934. március 9-én született egy Szmolenszk melletti kis faluban, Lusinóban élő parasztcsaládban. Édesanyja fejőnő, apja ács volt. Munkásnak készült, öntödei szakmunkásiskolát, majd Szaratovban ipari technikumot végzett. A munkásfiatalok városi repülőklubjának tagjaként szállt fel először, s döntött úgy, hogy a repülést választja hivatásul. 1955-ben már az orenburgi repülőiskolán tanult, és 1957-ban első osztályú minősítéssel avatták pilótává.

Életében a nagy lehetőség 1959-ben érkezett el, amikor Szergej Koroljov, a szovjet rakétaprogram vezetőjének javaslatára elkezdték az űrrepülésre alkalmas jelölteket kiválogatni a légierő fiatal és tehetséges tisztjei közül. Gagarin azonnal jelentkezett, miként még háromezer társa is. Gagarin az összes, egyre szigorúbb követelményeket támasztó vizsgán megfelelt, bekerült az első százba, húszba, majd tagja lett az űrutazásra készülő hatos csoportnak is.

Forrás: space.com

Gagarin útja

A szovjet hírügynökség, a TASZSZ 1961. április 12-én tette közzé a hivatalos közleményt, amely szerint Jurij Alekszandrovics Gagarin a Vosztok-1 űrhajóval 89,1 perc alatt, 181327 km sugarú, nyújtott ellipszis-pályán megkerülte a Földet, majd sikeresen földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Az első űrhajós személyéről az űrhajózási állami bizottság a start napjának reggelén döntött, méghozzá German Tyitov javára. A legenda szerint azonban Nyikita Hruscsov, a kommunista párt mindenható főtitkára bekérette a jelöltek tablóját, és Gagarin képére bökött: így ő repülhetett, Tyitov csak dublőr lett. Azonban Nyikolaj Kamanyin naplója ezt cáfolja, amelyből az derül ki, hogy nem a start napján, hanem két nappal előtte döntöttek Gagarin mellett. Ezért ő végezte el az utolsó gyakorlatokat Bajkonurban, az űrhajó katapultülésében.

Propaganda, pletyka, összeesküvés-elméletek

A Szovjetunió bukása után a levéltárakból előkerült - addig titkos - anyagok alapján bebizonyosodott, hogy valójában már április 8-án megtörtént az első űrrepülés, s az első ember az űrben Vlagyimir Iljusin, a híres repülőgéptervező fia volt. Mindezt azért titkolták el, mert ő a földet éréskor megsérült, s így nem lehetett bemutatni a világnak, mint a nagy Szovjetunió hős fiát.

Gagarin és Castro

A szenzációs hírt a szovjet propaganda alaposan kihasználta a kommunista rendszer felsőbbrendűségének bizonyítására. Gagarin főhadnagyot, a világ első űrhajósát két fokozattal őrnaggyá léptették elő az űrrepülés közben. Később megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet is. A szovjet vezetés Gagarint afféle két lábon járó propagandafegyvernek tekintette; beutazta az egész világot (1961-ben Magyarországra is ellátogatott), s a nyílt arcú, egyszerű és szerény fiatalember mindenhol rokonszenvet keltett. Államfők és kormányfők fogadták, élménybeszámolókat tartott, elhalmozták ajándékokkal, kitüntetésekkel, holdkrátert és ásványt neveztek el róla.

Gagarin halála a leghajmeresztőbb mendemondákra adott alkalmat. Egyesek szerint a szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB által szervezett összeesküvés áldozata lett, mások szerint földönkívüliek ragadták el. Napvilágot láttak olyan feltételezések is, hogy Gagarin nem tudott megbarátkozni "élő műemlék" szerepkörével, depressziós lett, inni kezdett, és ittas állapotban, engedély nélkül szállt fel. Volt olyan pletyka, hogy egy másik űrkísérlet vagy közúti baleset áldozatául esett, esetleg felrobbantották, lelőtték, öngyilkos lett. Megint más szóbeszéd szerint katapultált és eszméletlenül megtalálták, ezután plasztikai műtétet hajtottak végre rajta, majd zárt intézetbe csukták. A szerencsétlenség kivizsgálására kormánybizottságot hoztak létre, amely húsznál is több feltételezést vizsgált meg, de egyiket sem tudta egyértelműen bebizonyítani. A titkokhoz tartozik, hogy ma is vannak, akik szerint az űrutazásra nem is került sor, és annak részleteit csak egy tévéstúdióban rögzítették.

Valószínűleg a legújabb mítoszok közé tartozhat Alekszej Leonov egykori űrhajós Gagarin űrrepülésének 45. évfordulóján tett kijelentése is. Szerinte ugyanis Gagarin néhány társával együtt azon munkálkodott, az 1968-ra tervezett első szovjet Hold-utazás alkalmával magával "csempészi" és a Hold felszínén eltemeti a szovjet űrrakéták atyjának földi maradványait - írta az Izvesztyija. Leonov szerint tervéről még a szovjet kommunista párt központi bizottsága sem tudott. A terv azonban meghiúsult: Gagarin 1968-ban elhunyt egy repülőszerencsétlenségben, a szovjet holdexpedíció pedig számos kudarc miatt elmaradt.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma Vladár Tamás, Baczonyi László)