2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

130 éve halt meg Deák Ferenc

2006. január 30. 10:30

Százharminc éve, 1876. január 28-án halt meg Budapesten Deák Ferenc, `a haza bölcse`.

Söjtörtől a passzív ellenállásig

1803. október 17-én a Zala megyei Söjtörön (egyes források szerint egy szekéren, úton Söjtör felé) született középbirtokos nemesi családban. Anyja a szülésbe belehalt, apját korán elvesztette, így rokonok nevelték Zalatárnokon és Kehidán. Nagykanizsán s a pápai bencés gimnáziumban tanult, a győri akadémián jogot hallgatott, az ügyvédi vizsgát Pesten tette le, itt találkozott Toldy Ferenccel, Bajzával és Vörösmartyval.

Zala megyében tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, 1832-től helyettes alispán volt, 1833-tól a pozsonyi országgyűlésen lett követ. Kiemelkedő tudása, határozottsága, beszédkészsége, erkölcsi tartása révén a reformellenzék egyik hangadója, majd az 1839-40-es diétán Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék hivatalos vezetője lett. Országos tekintély övezte, nagy szerepe volt az amnesztia kiharcolásában, az ipari, bank- és kereskedelmi viszonyokat javító törvények meghozatalában, szót emelt a magyar nyelv ügyében, a halálbüntetés ellen, a lelkiismereti és szólásszabadság mellett, az úrbéri viszonyok megszüntetésért. 1843-44-ben részt vett a büntető törvénykönyv kidolgozásában, a közteherviselést szorgalmazta, de a javaslatot követő véres zalai zavargások miatt visszavonult.

Otthonról is támogatta a védegyleti mozgalmat, közvetített Széchenyi és Kossuth vitájában, bár inkább az utóbbi oldalán állt. 1846-47-ben ő öntötte végleges formába a szabadelvű tábor programját, az Ellenzéki Nyilatkozatot. Betegeskedése miatt nem vállalt követséget, vidéki életéből az 1848-as forradalom mozdította ki: március 20-tól a megyei közgyűlés kérésére részt vett az országgyűlésen, igazságügy-miniszter volt 1848 áprilistól a Batthyány-kormányban, júliusban az első népképviseleti országgyűlés tagja lett, a hűbéri maradványok felszámolására tett törvényjavaslata már nem léphetett életbe.

Deák igyekezett mérsékelni Kossuthot, ellenezte a Béccsel való szakításhoz vezető jogszabályokat, a békéről tárgyalt Innsbruckban és Bécsben. 1848 szeptemberben Jellacic támadása miatt a kormánnyal együtt ő is lemondott, de képviselőként tovább dolgozott. Az országgyűlés december 31-én Batthyányval Windischgrätzhez küldte békekövetként, a herceggel január 3-án Bicskén találkoztak, de megállapodásra nem jutottak.

Deák nem jutott el Debrecenbe, kehidai birtokán vészelte át a bukást, az elnyomatás első éveit, a passzív ellenállást személyes példával hirdetve. 1850-ben eljárás indult ellene, de mivel nem vett részt a trónfosztásban, felmentették.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár