Meghal Moses Mendelssohn német filozófus
2004. szeptember 13. 12:06
Dessau-ban született 1729. szeptember 6-án. Apja, Menachem Mendel Dessau szegény tóramásoló volt, fia az ő emlékére vette fel a Mendelssohn, Mendel fia nevet. Gyermekkorában a bibliát és a talmudot tanulta, gyenge idegei és púpos gerince miatt sokat betegeskedett. 1743-ban Berlinbe ment tanulni, Locke, Leibniz és Wolff munkáit tanulmányozta. 1750-ben Issak Bernhard selyemgyárosnál lett házitanító, aki később üzletébe is bevonta őt. 1754-ben ismerkedett meg Gotthold Ephraim Lessinggel, aki A zsidók című, 1749-es drámájának hősét vélte benne felfedezni. Későbbi, 1779-es darabját A bölcs Náthánt Mendelssohnról mintázta, akit ekkor már csak német Szókratésznek neveztek. 1763-ban elnyerte a Porosz Tudományos Akadémia irodalmi díját, ezután II. Frigyes király mentesítette őt a zsidókat sújtó korlátozások alól. Díjnyertes tanulmánya a metafizikai állítások bizonyíthatóságát a matematikai tételekével vetette össze. Leghíresebb munkája, a Phaedon, vagy a lélek halhatatlanságáról. 1771-ben vitába bonyolódott J. C. Lavater svájci teológussal, aki felszólította őt, hogy ha nem tudja megcáfolni egy másik svájci teológus, Charles Bonnet érveit a kereszténységgel kapcsolatban, térjen át erre a hitre. Mendelssohn ugyan gyűlölte a hitvitát, de úgy érezte, ez esetben hangot kell adni a zsidóságának. Végül idegösszeomlást kapott, amelyből csak 1774-ben lábalt ki, ekkor kezdte fordítani a Zsoltárok könyvét. 1778-ban írta A zsidók vallási törvényeit, ebben a polgári jogokkal is foglalkozott. 1781-ben alapította Berlinben a Zsidó Szabadiskolát, ahol vallási és világi ismereteket tanítottak németül. Mendelssohn munkássága azt bizonyította, hogy a judaizmus szelleme összeegyeztethető a felvilágosodás eszméivel. Így lett a zsidó felvilágosodás, a haszkala vezéralakja és fő szószólója. E szellem hozzájárult ahhoz, hogy a zsidóság bekapcsolódhatott a modern európai kultúra főáramába. A vallási tolerancia hirdetésével, tudományos eredményeivel Mendelssohn jelentősen hozzájárult a német zsidókat sújtó társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági megszorítások megszűnéséhez, s az asszimiláció lehetőségeinek kialakításához. Mózes és Maimonides után ő a zsidóság harmadik Mózese. Kölnben halt meg. Unokája volt Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerző.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap