Hatvan évvel ezelőtt kezdődött a nürnbergi per
2005. november 21. 10:13
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=11596&pIdx=1
1945. november 20-án kezdődött meg a II. világháborúban aktívan közreműködő, háborús bűnökkel vádolt náci vezetők pere.
A felelősségrevonás alapelvei
Hatvan évvel ezelőtt, 1945. november 20-án a nürnbergi igazságügyi palota 600-as termében kezdődött el a náci vezetés tagjait felelősségre vonó per, amely új szakaszt nyitott a nemzetközi jog történetében.
A szovjetek csak nehezen egyeztek bele, hogy Nürnbergben, az amerikai megszállási övezetben ítélkezzenek a náci Németország vezetői felett, így sikerült elérniük, hogy hivatalosan Berlint nyilvánítsák a törvényszék székhelyévé. Nürnberg több szempontból is alkalmas helynek ígérkezett a per lefolytatására. Először is a súlyos bombázások ellenére is épen maradt az igazságügyi palotája, amelyet alagút kötött össze a szomszédos börtönépülettel. Az ideológiai-politikai hátteret pedig az szolgáltatta, hogy Nürnberg gigantikus náci pártgyűlések színhelye volt, s nürnbergi törvényekként váltak hírhedtté a faji törvények.
| A bírák (balról jobbra): John Parker, Francis Biddle, Alexander Volcskov, Iona Nyikicsenko, Geoffrey Lawrence, Norman Birkett |
A Törvényszék hatásköre az moszkvai elvek alapján megkötött 1945. augusztus 8-i londoni egyezményen alapult, amelyet a négy nagyhatalom írt alá, s amely azon fontosabb tengelyhatalmi háborús bűnösök pereinek lefolytatását célozta, akiknek a bűncselekményei nem kapcsolhatók egyetlen országhoz, illetve földrajzi helyhez. Később további 19 nemzet fogadta el az egyezmény rendelkezéseit.
A vádirat négy vádpontot tartalmazott: 1. béke elleni bűncselekmények - agresszív háború előkészítése, megindítása és folytatása nemzetközi egyezmények és megállapodások megsértésével, 2. emberiség elleni bűncselekmények - kivégzés, deportálás és népirtás 3. háborús bűncselekmények - a háborús szabályok megsértése 4. "közös terv vagy összeesküvés" az előző három vádpontban felsorolt bűncselekmények elkövetésére. A bíróság felhatalmazást kapott arra, hogy bármely egyént bűnösnek nyilvánítson a fenti 1-3. vádpontokban, valamint bármely csoportot vagy szervezetet háborús bűnösnek minősítsen. A testület a négy győztes nagyhatalom által delegált egy-egy tagból, valamint egy-egy helyettesből állt. Az ügyészek is a négy aláíró országot képviselték.
A vádlottak és a per
Adolf Hitlert nem tudták a vádlottak padjára ültetni, a háború végnapjaiban a sebtében feleségül vett Eva Braunnal együtt minden valószínűség szerint öngyilkos lett, de például helyettesét, Rudolf Hess-t, Hermann Göring birodalmi marsallt, Joachim von Ribbentrop külügyminisztert, Wilhelm Keitelt, a Wehrmacht főparancsnokát, Albert Speer hadigazdálkodási minisztert, birodalmi helytartókat és másokat igen.
Az első ülést Berlinben 1945. október 18-án tartották, majd a folytatásra 1945. november 20-tól Nürnbergben került sor a brit Lord Geoffrey Lawrence elnökletével. 24 korábbi náci vezetőt vádoltak háborús bűncselekmények elkövetésével, különféle szervezeteket pedig azzal, hogy jellegüket tekintve háborús bűnösök. Közülük a per megnyitásakor 22 volt vezető állt a bíróság előtt (Martin Bormann, Hitler legközelebbi munkatársa a háború végén eltűnt, s távollétében ítélték halálra, Robert Ley, a német szakszervezetek helyére lépő Deutsche Arbeitsfront elnöke pedig még a per kezdete előtt öngyilkos lett).
| A vádlottak - első sor: Göring, Hess, von Ribbentrop, Keitel, Kaltenbrunner, Rosenberg, Frank, Frick, Streicher, Funk and Schacht. hátsó sor: Dönitz, Raeder, Schirach, Sauckel, Jodl, Papen, Seyss-Inquart, Speer, Neurath and Fritzsche. |
| Nürnbergben megnyílt az Emlékezés Hete Az iskolákban tartott felolvasásokkal hétfőn megnyílt Nürnbergben a hatvan évvel ezelőtt 22 náci háborús főbűnös ellen megnyílt perre való Emlékezés Hete. Emellett az Állami Levéltár fotókiállítást szervezett az Igazságügyi Palota 600-as számú esküdttermében. Múzeum lesz a nürnbergi perek tárgyalóterme A náci háborús főbűnösök ellen lefolytatott nürnbergi perek megnyitása után közel hatvan évvel nemzeti emlékhellyé és múzeummá akarják átalakítani a történelmi jelentőségű bíráskodás színhelyét. Nem a brit titkosszolgálat végzett Himmlerrel Hamisítványnak bizonyultak azok a nemrég előkerült iratok, amelyek szerint Heinrich Himmlert brit titkos ügynökök gyilkolták meg. A most kezdődő vizsgálat már az ügyben illetékes történész másik, hasonló tematikájú könyvét is gyanúsnak találja. Nürnberg - a győztesek ítélkeztek Ötvenöt évvel ezelőtt, 1946. október 1-jén zárult az észak-bajorországi Nürnbergben, az egykori náci pártrendezvények második világháborús romhalmazzá vált színhelyén a háború elsőrendű német bűnöseinek pere, precedens értékű nemzetközi felelősségre vonása. |
216 bírósági ülés után 1946. október 1-jén 22 vádlott felett hirdettek ítéletet. (Gustav Krupp von Bolhen und Halbach gyáros ellen pedig szellemi és fizikai állapota miatt az eljárást megszüntették.) Három vádlottat: Hjalmar Schachtot, Franz von Papent és Hans Fritzscht felmentették, négyen: Karl Dönitz, Baldur von Schirach, Albert Speer és Konstantin von Neurath 10-20 év közti börtönbüntetést kaptak. Hármat: Rudolf Hesst, Walter Funkot és Erich Readert életfogytiglanra, tizenkettőt: Hans Frankot, Wilhelm Fricket, Julius Streichert, Alfred Rosenberget, Ernst Kaltenbrunnert, Joachim von Ribbentroppot, Fritz Sauckelt, Alfred Jodlt, Wilhelm Keitelt és Arthur Seyss-Inquartot és Hermann Göringet, továbbá távollétében Martin Bormannt halálra ítélték. Göring a kivégzés előtt öngyilkos lett, a többieket október 16-án felakasztották. A bíróság bűnösnek nyilvánította a Gestapót, a náci titkosrendőrséget (SD), a náci párt vezető testületét és az SS kötelékeit.
A győztesek ítélkeztek
Az Egyesült Államok 1946 és 1949 között saját illetékességi körében még további 12 pert (orvosper, jogászper, Krupp-per, Flick-per, az IG Farben pere stb.) rendezett Nürnbergben 199 vádlott ellen, akik közül harminchatot ítéltek halálra. A főperben hozott ítéletet az ENSZ 1946. évi decemberi közgyűlése nemzetközi jogi érvényűnek nyilvánította, 1950-ben pedig megfogalmazta a hét `nürnbergi elvet`, köztük a személyes felelősség elvét, azaz a bűnösök nem élvezhetnek immunitást, nem mutogathatnak az államra.
| 60 éve fejeződött be a második világháború Hatvan éve, 1945. szeptember 2-án írták alá a japán kapitulációt a tokiói kikötőben horgonyzó Missouri amerikai hadihajó fedélzetén. Ezzel a csendes-óceáni hadszíntéren is véget ért az Európában négy hónappal korábban befejeződött, szinte napra pontosan hat évvel korábban, 1939. szeptember 1-jén kezdődött második világháború. 60 éve kezdődött a Pétain-per 1945. július 23-án kezdődött Párizsban Philippe Pétain marsallnak, a II. világháborúban Franciaország németek által meg nem szállt részén létrejött vichy-i rendszer vezetőjének pere, amely szenvedélyesen vitatott és végre nem hajtott halálos ítélettel végződött. 60 éve kezdődött a potsdami konferencia Hatvan éve, 1945. július 17-én nyílt meg az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam- illetve kormányfőinek berlini-potsdami tanácskozása, amely a teheráni és a jaltai csúcskonferencia nyomdokain haladva kimunkálta a második világháború utáni európai és nemzetközi politikai és jogrendet. 60 éve ért véget az okinavai csata Hatvan éve, 1945. június 23-án ért véget a második világháború utolsó - és egyik legvéresebb - csatája, az Okinaváért vívott ütközet. A japán miniszterelnök idén az amerikai hadsereg delegációjával együtt vett részt a közös megemlékezésen. Győztesek és vesztesek: hatvan éve ért véget a második világháború Hatvan évvel ezelőtt befejeződött a második világháború Európában. A német véderő parancsnokság képviselői Berlinben, május 8-án 23 óra 1 perckor aláírták a kapitulációt. Magyarországon ekkor nem történt semmi, már pár héttel korábban megszűntek a harcok. |
Kardos Gábor nemzetközi jogász, a per egyik tanulmányozója egyik elemzésében rámutatott, hogy Nürnbergben "a győztesek szándéka a vesztesek háborús bűnöseinek felelősségre vonása volt": semleges országok polgárait nem vonták be az eljáró nemzetközi törvényszék munkájába, néhány szövetséges katonai vezetőt pedig legalább jelképesen saját országa hadbíróságának kellett volna perbe vonnia. Az angolszász légierő nyilvánvalóan súlyosan megsértette "a háború szokásait és törvényeit" a Hamburg és Drezda elleni légitámadásokkal, a Katyn környékén elkövetett tömeggyilkosságot pedig szovjet részről csak a Gorbacsov-korszakban ismerték el.
A tölgyfa borítású 600-as terem a nürnbergi igazságügyi palotában még mindig megvan, de csak kevés kiírás utal történelmi helyszínre. Hét közben ma is tárgyalások folynak a teremben, hétvégén látogatható.
(Múlt-kor/MTI)