Yung-lo (Ming-dinasztia)

A hatalom vonzásában

A közigazgatás részleteihez azonban éppoly kevéssé volt türelme, minta kínai kultúra kifinomultabb formáihoz. Nagy becsben tartotta a Kínába hivatott tibeti lámát, legkedvesebb tanácsadója pedig egy taoista szerzetes, Tao-yen volt. Ugyanakkor ő rendelte el a klasszikus konfuciánus irodalom 11 000 kötetes antológiájának összeállítását is; a páratlan értékű Yung-lo ta-tiennek köszönhető sok régi mű fennmaradása.
Arra törekedett, hogy egész Délkelet- és Dél-Ázsiában tudomásul vegyék hatalmát, s gondoskodott arról, hogy tengernagyai révén a kisebb államok fejedelmei ajándékokkal hódoljanak neki; a muszlim eunuch, Cheng Ho a Vörös-tengerig, sőt egészen Zanzibárig eljutott. Egy rövid időre még az ősi rivális, Japán is hajlandó volt elismerni felsőbbségét (erre több példa nem volt a történelemben), sőt a tulajdon kalózait átadta a kínai bíróságoknak, ha a kínai vagy a koreai partokra merészkedtek, ám ennek az alárendelt helyzetnek 1419-ben véget vetett az új Ashikaga-sógun. Yung-lót ekkor mát túlságosan lekötötték egyéb vállalkozásai, s így nem lépett föl fegyverrel Japán ellen.
Északon - azon a tengeren, amely hercegi éveiből a legismerősebb volt számára - békét tartott fenn a mongolokkal, sőt egy ideig elismerte önállóságukat, és hadait visszavonta a Nagy Fal mögé. Csupán 1410-ben újította föl a rendszeres portyázásokat egy új, harcias tatár fejedelem, Aruktai megregulázására. Nyugatról egy ideig súlyos veszedelem fenyegette a birodalmat (bár erről a császárnak nem voltak pontos értesülései), hiszen a mongol világhódító, Timur Lenk 1404-ben már Kína megtámadását fontolgatta, de meghalt, mielőtt tervét véghez vihette volna. Délen súlyos kudarccal végződött az annami (vietnami) kaland: Kína 1406-ban bekebelezte Annamot; a leigázott ország azonban gerillaháborúban felőrölte a megszállók erejét, és Yung-lo inkább veszni hagyta az új tartományt (melyről hivatalosan csak unokája és utódja, Hsüan-te mondott le 1428-ban).
Legfontosabb - Kína történelmét talán leginkább befolyásoló - tette az volt, hogy Pekingben 1407-ben megkezdte a Tiltott Város építtetését, és hosszas előkészületek után 1421 újév napján hivatalosan is oda költöztette át császárság székhelyét. Az akadozó gabonaellátás problémáját eleinte a Shantung-félsziget körüli tengeri hajózás megszervezésével oldotta meg, de a flotta parancsnokának, Ch'en Süannak 1415-re sikerült rendbe hozatnia az ősi Nagy-csatorna fontosabb szakaszait, sőt haláláig, 1433-ig folyó építkezések során a rendszer kiépült Hangcsoutól egészen Pekingig.
Yung-lo 64 évesen, egy mongóliai katonai expedícióról hazatérőben megbetegedett és meghalt; legidősebb fia, Chu Kao-chih követte a trónon. A császárnak összesen négy fia és öt lánya született: főfelesége Hsü volt, egy tábornok lánya; őt a császár korán még 1407-ben elvesztette.

1. Eunuchok és titkosrendőrök
2. A hatalom vonzásában