A vörösterror 133 napja

Ismét Rómába készülnek a svájci gárdisták

2005. október 6. 10:59

1505 szeptemberében mintegy 150 önkéntes gyalogosan indult Luzernből Rómába, hogy felajánlja védelmi szolgálatait a pápának. A Svájci Gárda még ma is létezik, és tagjai ugyanazt a hagyományos, narancs-kék színű egyenruhát - továbbá a Michelangelo által tervezett fém sisakot - viselik, mint annak idején elődeik.

Az elmúlt hétvégén a festői egyenruhában száz egykori gárdista érkezett Luzernbe Svájc minden részéből, hogy azután január végén ők is gyalog induljanak Rómába, és ott részt vegyenek a fegyveres testület fennállásának 500. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségeken.

A Svájci Gárda II. Gyula pápa és Zürich, valamint Luzern kantonok között 1506-ban megkötött szerződés alapján alakult meg az Itáliában az 1494 és 1559 között folyó háborúk miatt. II. Gyula pápa ugyanis saját katonaságot akart személyes védelmére, és ezért megérdeklődte a kantonoknál, hogy hajlandók-e rendelkezésére bocsátani 200 embert. A svájciak - eleget téve a pápa kérésének - felszereltek 150 önként jelentkezőt, és azok 1505 szeptemberben gyalog elindultak Rómába, ahová 1506 január 12-én érkeztek meg, és a pápa megáldotta őket. Ez a nap a Svájci Gárda megalakításának napjaként vonult be a történelembe. Szolgálati ideje alatt minden egyes gárdista vatikáni állampolgár, ami megoldja a svájci semlegesség problémáját.

A Svájci Gárdába önként jelentkezőkben ma sincs hiány. Christoph Blocher svájci igazságügyi miniszter szerint a svájci gárdistát meghatározza, "hogy az alapvető keresztény értékeket vallja, és ki akar állni a magasztos ügy mellett". Blocher a hűség példájának nevezte azt, hogy mikor V. Károly császári serege 1527. május 6-án kifosztotta Rómát (Sacco di Roma), VII. Kelemen pápa a gárdisták védelmében az Angyalvárba tudott menekülni. A harcban résztvevő 189 gárdista közül 147 elesett. A pápa azonban kénytelen volt kapitulálni, és a gárdát 1548-ban átmenetileg feloszlatták.

Ez történt 1798-ban is rövid időre, miután Napóleon Rómát elfoglalta. A Svájci Gárda 1870-ben azt is túlélte, hogy Rómát megszállták a fiatal Olasz Királyság csapatai. A gárda mindmáig ellátja a pápa személyének és rezidenciájának védelmét, továbbá díszőrséget ad ünnepélyes alkalmakkor.

A pápa Svájci Gárdája az utolsó idegen szolgálatban álló svájci katonai egység. A 110 fős létszámú gárda a világ legkisebb hadserege, a Vatikánban élők számához viszonyítva ellenben a legnagyobb. Az önkéntesek felvételét a Svájci Gárdába szigorú feltételek szabályozzák. Az alkalmassági tesztek mellett feltétel az is, hogy a jelentkező svájci fiatalember katolikus vallású, katonaviselt, nőtlen és legalább 1,74 méter magas legyen. Emellett gondos előzetes válogatáson szűrik meg a jelentkezőket azóta, hogy 1998-ban Cédric Tornay gárdista máig tisztázatlan körülmények között megölte Alois Estermann parancsnokot és annak feleségét, majd saját életének is véget vetett, s a vizsgálat szerint mindennek az volt az oka, hogy Tornay pszichikailag összeomlott.

Az újonnan felvettek a Sacco di Roma emlékére minden év május 6-án teszik le az esküt.

A gárdisták egyenruhája öt évszázada ugyanaz: narancssárga csíkos buggyos nadrág, sonkaujj és a Michelangelo által tervezett, középkori fém sisak.

A közelgő jubileum alkalmából emlékkönyvek jelentek meg, közös svájci-vatikáni bélyeget bocsátottak ki, és Svájcban külön érmét veretnek.

(Múlt-kor/Panoráma)
2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!