Lajos, IX. Szent (Capet-ház)

Franciaország szent királya

A szent életű Lajosnak óriási tekintélye volt az egész nyugati keresztény világban. Ezt kihasználva a tartós béke érdekében tárgyalásokat kezdett III. Henrik angol királlyal, aki közben a sógora lett. A megbeszélések évekig elhúzódtak, de végül 1258. május 28-án Párizsban aláírták a békeszerződést. A megállapodás igazán nagylelkű feltételeket szabott a Plantageneteknek. Habár Lajosnak módjában lett volna megfosztani Henriket összes franciaországi birtokától, mégis meghagyta neki Aquitaniát néhány szomszédos területtel együtt. Cserében Anglia királya Lajost hűbérurának ismerte el, az ő szemében pedig ez volt a legfontosabb, minthogy a XIII. században egy uralkodó hatalmát nem birtokainak a nagysága, hanem hűbéreseinek száma és jelentősége határozta meg.
Élve tekintélyével, Lajos átszervezte királysága közigazgatását. Volt néhány olyan tisztségviselője, aki kihasználva hosszú távollétét visszaélt hatalmával. Ezért királyi biztosokat nevezett ki azzal a feladattal, hogy a helyszínre utazva vessenek véget a visszaéléseknek, és hallgassák meg a panaszokat. Két jól ismert rendelete, amelyek egyike 1254-ből, a másik pedig 1256-ból származik, pontosan rögzíti a királyi kötelezettségeit, melyek betartását szigorúan ellenőrizte. A király tisztségviselőinek tilos volt kocsmába járni, és szerencsejátékokat játszani: üzleti tevékenységet, úgymint földvásárlás vagy leányaik férjhez adása, csak az uralkodó beleegyezésével folytathattak. További rendeletek a prostitúcióról, a perdöntő párbajt és a párviadalt tiltották be.
A király komoly büntetéseket szabott ki a pénzhamisításra, stabilizálta országa pénzét, és kötelezővé tette a királyi érmék használatát. Intézkedései megerősítették a királyi igazságszolgáltatást és a közigazgatás rendszerét, valamint szilárd alapot biztosítottak a francia kereskedelem növekedéséhez.
A király pártfogolta a művészeteket is. Ő irányította számos épület kivitelező munkáit Párizsban, Vincennes-ben, Saint-Germainben és Corbeilben (hogy ott leljenek otthonra a Jézus Krisztus állítólagos keresztfájából származó darabok, az ún. igazi kereszt ereklyéi). Biztatására írta meg káplánja, Beauvais-i Vince (Vincent de Beauvais) az első nagy enciklopédiát, a Speculum maiust (Nagy tükör). Uralkodása alatt özönlöttek a külföldi diákok és tudósok a Párizsi Egyetemre.

1. A gyermekkor évei
2. Az anyakirálynő uralma
3. Kudarc Egyiptomban
4. Franciaország szent királya
5. Az utolsó hadjárat