A vörösterror 133 napja

I. (Nyakigláb) Edward (Plantagenet-ház)

2005. szeptember 20. 21:05

Háborúi

Időközben Edward leigázta a független walesi hercegséget, amely Llywelyn ap Gruffud vezetése alatt nagy területeket szerzett vissza a határőrgrófok kezéből, és valamennyi walesi birtokra kiterjesztette fennhatóságát. A flotta támogatásával, három összehangolt hadművelet keretében benyomult Wales területére (1277), seregeivel körülzárta Snowdoniát, kiéheztette az ott rekedt Llywelynt, majd megfosztotta 1247 óra szerzett birtokaitól. Gwynedd körül hatalmas erődöket építtetett, s a meghódított területeket grófságokra, ill. századkerületekre osztotta. Amikor a walesiek fellázadtak az angol uralom ellen, a király ismét fennhatósága alá kényszerítette a hercegséget, s az újabb háborúban Llywelynt (1282) és bátyját, Davidet (1283) is megölte. A walesi statútum (1284) befejezte a hercegség angol minta szerinti újjászervezését, érintetlenül hagyva a határőrgrófságokat. A walesiek újabb felkelését (1294-95) Edward kegyetlenül leverte, s a tartomány ettől fogva több mint száz éven át alávetett helyzetben maradt. (Arany János balladája, A walesi bárdok erre az eseménysorozatra utal.)
Uralkodásának hanyatló szakasza 1294 után következet be. Már Wales meghódítása és az erődök építése is alaposan kimerítette a kincstárat, a skótokkal és a franciákkal folytatott, végeérhetetlen háborúk pedig a csőd szélére sodorták az országot. Edwardot III. és IV. Fülöp franciaországi uralkodók is kijátszották az 1259-es párizsi szerződésben előírt javadalmak ügyében. Sőt, a francia király, hűbérúri fennhatóságára hivatkozva, ismételten betört Edward gascogne-i birtokának területére, szétzilálva az ottani közigazgatást. Edward, miután 1286-ban tanúságot tett IV. Fülöpnek vazallusi hűségéről, Gascogne-ba ment, hogy újjászervezze a tartomány igazgatását, és helyreállítsa hatalmát. Amikor 1289-ben visszatért Angliába, kénytelen volt több bírát és tisztviselőt is elmozdítani a távollétében történt visszaélések miatt. 1290-ben kitiltotta Angliából a zsidókat, miután megfosztotta őket vagyonuktól. Eközben megszaporodtak a francia király Gascogne elleni támadásai; a francia és az angol tengerészek közötti összetűzések felszították az indulatokat, mígnem 1293-ban IV. Fülöp ravaszul rávette a tárgyalásokat vezető Edmundot, Lancaster earljét (Edward bátyját), hogy - úgymond, formálisan és átmenetileg - mondjon le a hercegségről. Később aztán Fülöp megtagadta az angolok hatalmának visszaállítását. A walesiek lázadása és a Skóciával való marakodás megakadályozta Edwardot, hogy idejében fellépjen. Csak 1297-ben hajózott át Flandriába, hogy onnan támadjon Franciaország ellen; a bárók azonban ekkor már nem voltak hajlandók lerohanni Gascogne-t, Edward pedig, Wallace felkelésének hírére, kénytelen volt visszatérni Angliába. 1299-ben Edward békét kötött Fülöppel, majd VIII. Bonifác rábeszélésének engedve feleségül vette Fülöp nővérét, Margitot. Végül a gascogne-i hercegséget is visszakapta - bár kissé megnyirbálva.
Anglia és Skócia Edward trónra lépésekor már száz éve barátságos viszonyt tartott fenn. Edward országlásával azonban megkezdődött a keserű gyűlölködés, kegyetlen háborúskodás és véres határvillongások két és fél évszázados korszaka. 1286-ban meghalt III. Sándor skót király, majd 1290-ben unokája, Margit. Minthogy nem volt egyenes ági utód, több trónigénylő jelentkezett, s a skót főurak Edwardot kérték fel, hogy döntsön a vitában. Edward előbb elismertette a skót nemesekkel és a trónkövetelőkkel hűbéri felsőbbségét, s csak ezután ítélte John de Balliolnak a koronát (1292): ragaszkodott ahhoz, hűbérúrként ténylegesen is bírói jogokat gyakoroljon bizonyos skóciai ügyekben, amivel sikerült kivívnia a skót urak rosszallását. Balliol visszautasította Edward követeléseit, majd szövetséget kötött Franciaországgal (1295). Edward lerohanta és meghódította Skóciát (1296), majd a Westminsterbe szállíttatta a skót királyok koronázási ereklyekövét. 1297-ben William Wallace vezetésével felkelés robbant ki az angol uralom ellen. Edward, Felkirknél aratott fényes győzelem (1298. július 22.) és elhúzódó hadjáratai (1298-1303) ellenére, képtelen volt leverni a lázadást.

 

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!