I. (Nyakigláb) Edward (Plantagenet-ház)
2005. szeptember 20. 21:05
Ifjúkora
Edward, I., közkeletű nevén NYAKIGLÁB EDWARD, angolul EDWARD LONGSHANKS (szül. 1239. jún. 17. Westminster, Middlesex, Anglia - megh. 1307. júl. 17. Burgh-by-Sands, Carlisle mellett, Cumberland), Anglia királya 1272-től, III. Henrik fia; uralkodásának idejére tehető az angol nemzeti öntudat újjáébredése. Megerősítette a korona és a Parlament hatalmát a régi feudális nemességgel szemben. Leigázta és az angol korona fennhatósága alá vonta Walest, és (sikertelen) kísérletet tett Skócia meghódítására. Országlása idején megerősödött a végrehajtó hatalom, és számos jogi reformot vezettek be.III. Henrik király és Provence-i Eleonóra legidősebb fia volt; 1254-ben apja neki adományozta a gascogne-i hercegséget, a francia Oléront, a Csatorna-szigeteket, Írországot, saját walesi birtokait, a chesteri grófságot, valamint több kastélyt. Nőül vette Eleonórát, X. Alfonznak, Kasztília és León királyának a féltestvérét, majd Bordeaux-ba ment, hogy kézbe vegye elszórtan fekvő birtokainak irányítását. 1255 novemberében visszatért Angliába, és támadást indított Llywelyn ap Gruffud, Gwynedd hercege ellen, de mivel sem Henriktől, sem a határőrgrófságoktól nem kapott támogatást, csúfos vereséget szenvedett. Népszerűsége ez idő tájt csökkent az angolok körében, nemcsak a törvény dölyfös semmibevételének eredményeként, hanem mert szoros kapcsolatot tartott fenn az anyját még Franciaországból elkísérő, meglehetősen mohó Poitevin-rokonokkal. Ezek kiűzése után azonban Edward Simon de Monfort (felesége révén nagybátyja) befolyása alá került; ő annak a bárói klikknek volt a vezetője, mely kísérletet tett Henrik túlkapásainak korlátozására.
Bár az 1260 elején kirobbant súlyos válságban Edward Monfort és a szélsőségesek oldalára állt, később szembefordult a lázadó főurakkal, és elnyerte apja bocsánatát (1260. május 20.), aki októberben Gascogne-ba küldte.
Edward 1263 elején tért vissza Angliába. Ekkorra már kirobbant a polgárháború Henrik király és a London városától támogatott bárók között. Edward féktelen viselkedése és a londoniakkal szembeni haragja ártott Henrik ügyének. A lewesi csatában (1264. máj. 14.) a londoniak ellen vezetett bosszúszomjas hajszájával maga is hozzájárult Henrik vereségéhez. A csata során Monfort megadásra kényszerítette és túszul ejtette Edwardot, aki azonban 1265 májusában, Herefordnál megszökött, és a királyi seregek élére állt. A Severn folyón túlra szorította. Monfort csapatait, majd Kenilworth-nél (augusztus 1.) rajtaütésszerű támadással szétzúzta a felmentésükre igyekvő népes sereget. Augusztus 4-én Eveshamnél csapdába ejtette, majd megölte Monfortot, és kiszabadította apját a fogságból. A megtört és legyengült Henrik a tényleges kormányzást átengedte Edwardnak, ő azonban szélsőséges bosszúpolitikájával felszította a lázadást szellemét. Végül a mérsékelteknek sikerült rábeszélniük Henriket arra, hogy a kenilworth-i nyilatkozatban (1266. október 31.) megfogalmazott, visszafogottabb elveket kövesse.
A politikai irányváltás meghozta a gyümölcsét: némi késlekedés után a felkelők megadták magukat. 1268-ban Edward már arra készült, hogy IX. Lajoshoz csatlakozva keresztes hadjáratra indul a Szentföldre. Pénzhiány miatt azonban várni kényszerült, majd Szicíliába, utána pedig Akkóba (Acre) vonult, ahol majd egy évig időzött. Útban hazafelé, Szicíliában szerzett tudomást III. Henrik 1272. november 16-án bekövetkezett haláláról.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
Legfrissebb
Legolvasottabb
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap