Meghalt Benda Gyula

2005. augusztus 19. 13:21

URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=10509&pIdx=1

Hosszú betegség után elhunyt Benda Gyula, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tudományos főmunkatársa

A kisebb közösségek kutatója

Benda Gyula 1943-ban született. Érdeklődési körét minden bizonnyal meghatározta, hogy édesapja, Kálmán a 17-19. század kiváló kutatója volt. 1961-1966 között elvégezte az ELTE magyar-történelem szakját, majd a Strasbourg-i egyetemen szerzett képesítést európai tanulmányokból.

Kutatási területe igen szerteágazó volt. Foglalkozott egyetemes és magyar társadalom- és gazdaságtörténettel, falusi és mezővárosi anyagi kultúrával. Előszeretettel művelt "száraznak" tűnő tudományágakat: a történeti demográfiát, a historiográfiát. Ez utóbbinál a francia Annales iskola vívmányait használta fel és kívánta a magyar tudományos élettel megismertetni. Feldolgozási módszeréhez egyaránt hozzátartozott a levéltárakban való aprólékos munka, a szakirodalom részletes feldolgozása és a számítógép nyújtotta lehetőségek kiaknázása.

Munkahelyei is jól mutatják Benda Gyula sokoldalúságát. 1967-1964 között a KÖzponti Statisztikai Hivatal Történeti Statisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa volt. Eközben, 1968-1971 között magyar nyelvi lektorként tevékenykedett a Strasbourg-i Egyetemen. 1975-ben a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályának osztályvezetője lett. 1980-tól 1991-ig a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa. Az ELTE-re 1991-ben került. Ekkor már komoly oktatási tapasztalattal rendelkezet, mivel tanított az ELTE Jogi Karán, Az Eötvös Kollégiumban, a Széchenyi István szakkollégiumban. Később a megalakuló Károli Gáspár Református Egyetem is számított rá. A francia kapcsolat ezen a területen is kimutatható: több ízben a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales vendégtanára volt.

Számos tanulmány, tudományos cikk jellemzi publikációs tevékenységét, amelyen ha végigtekintünk, első látásra talán periférikusnak látszó témákkal találkozunk. Árpaaratás sarlóval és kaszával Lébényszentmiklóson, keresztszülői kapcsolathálók és a lakásfelszereltség változásai Keszthelyen nem tartoznak a sorsfordító kérdések közé. Ugyannakor Benda rávilágított arra, hogy a kisebb közösségek, szűkebb régiók  makro- és mikrotörténelme nagyon fontos tanulsággal szolgálhatnak az utókor számára, és ezek alapján fontos következtetéseket is le lehet vonni a nagy egészre nézve. Ugyanez a helyzet a történeti statisztikával is. Önálló könyvben adta közre az 1767-1867 közötti magyar mezőgazdaság statisztikai adatait. Kötetrészként mutatta be Keszthely népességének számadatait 1696-1851 között. Számok, adatok sorakoznak egymás mellett és alatt. De ilyenkor nem szabad megfeledkeznünk az ezekbe fektetett már-már monoton kutatómunkáról.

Az Atelier tagjaként

A történetírás története, az ún. historiográfia művelése sem sorolható a katartikus élmények közé. Azonban a nagy történész-elődök gondolatainak, véleményeinek, vitáinak a vizsgálata sok kihívást rejt magában. Rá lehet világítani, hogy az akkori társadalmat milyen kérdések foglalkoztatták, a kutatók hogyan dolgoztak, és ezek alapján milyen erényekkel rendelkeztek, milyen hibákat követtek el. Így komoly módszertani változásokat is ki lehetett mutatni. Benda Gyula számos tanulmányban tért ki a történetírói iskolák, a történész műhelyek fontosságára, rávilágított a különbségeikre. Olyan francia kutatók nyomdokain kívánt haladni, mint Marc Bloch és Fernand Braudel.

A gazdaság- és a társadalomtörténet vizsgálata kiemelkedő részét jelentette munkásságának. A kis településektől kezdve, a mezővárosokon át egészen a fővárosig át tudta tekinteni ezeket a kérdéseket, amelyeknél természetesen felhasználta a statisztikai adatokat is. Benda magyarázatot próbált adni ezekre a kissé nehezen megfogható problémákra, kereste a változások okait. Miért történt a polgárosodás? Milyen volt az egyes társadalmi rétegek helyzete a különböző közegekben? Van-e sajátosság Európa egyes részeinek fejlődésében? Lehet-e modelleket felállítani? Az egyértelmű felelet - természetesen - még várat magára.

Benda Gyula maga is tevékenyen részt vett történész-műhelyek kialakításában. Az Atelier Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ és Doktorképző tagjaként - francia kapcsolatait kihasználva - számos neves oktatót tudott meghívni, akik megismertették a magyar hallgatókkal a legújabb kutatási eredményeket. Alapító tagja volt a Hajnal István Körnek, amely  alapelvei között vallotta a különböző nézetek és megközelítések sokszínűségének tiszteletét, a kölcsönös reflektálást. Részt vett a magyar számítógépes adatarchívum létrehozásában. A TÁRKI égisze alatt működő kezdeményezés célul tűzte ki a történeti feldolgozások, forrásközlések adatállományainak állandó formában való tárolását. Szerkesztette a Néprajzi Közleményeket, az Osiris Kiadó és a Csokonai Könyvkiadó több sorozatát. Bízzunk abban, hogy az általa megkezdett kutatásokat munkatársai és tanítványai tovább folytatják.

Ez év januárjában, a Történelemtanárok Egyletének honlapján jelent meg egy fontos írása, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti identitás, a nemzeti tudat formálását a történeti tudásra, az illúzióktól mentes és a kritikai tudomány eredményeire kell építeni.

Főbb művei

További művei