Párizsban megnyílik a békekonferencia
2004. szeptember 13. 12:06
1946. július 29-október 15. között 21 nemzet részvételével Párizsban békekonferenciát rendeztek, amelynek célja a II. világháborúban győztes hatalmak Olaszországgal, Magyarországgal, Bulgáriával, Finnországgal és Romániával kötendő békeszerződésének előkészítése volt.
A szerződések végleges szövegét a Külügyminiszterek Tanácsának 1946. november 4-december 12-i értekezletén hozták nyilvánosságra. Az érdekelt országokkal kötött békeszerződéseket 1947. február 10-én írták alá, s 1947. szeptember 15-én léptek hatályba, miután a volt szövetséges hatalmak ratifikálták az okmányokat. A szerződések legfontosabb részei a területi döntések voltak. Visszaállították a háború előtti határokat, hatályon kívül helyezték a bécsi döntéseket. Magyarország határait az 1938. január 1-jei helyzetnek megfelelően állapították meg. A fizetendő jóvátételt 300 millió dollárban határozták meg - a Szovjetuniónak 200, Csehszlovákiának és Jugoszláviának 100 milliót kellett fizetni az 1945 januárjától számított 8 év alatt. A katonai bizottság a magyar szárazföldi haderő létszámát 60 ezer, légierejét 5 ezer főben állapította meg. A békeszerződés leszögezte: a magyar hadifoglyok hazaszállítandók "mihelyt ez lehetséges" és előírta, hogy "90 napon belül az ország területéről minden szövetséges fegyveres erőt ki kell vonni." A Szovjetunió azonban jogot kapott "olyan fegyveres erő magyarországi állomásoztatására, amellyel biztosítja az ausztriai megszállási övezettel való közlekedést".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap