2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újabb vita a berlini holokauszt emlékműről

2005. május 13. 09:30

Lea Rosh egy fogat és egy posztóból készült sárga csillagot akar elhelyezni az emlékmű valamelyik kőtömbjében.

Korábban

Felavatták a berlini Holokauszt-emlékművet
Az európai zsidók millióinak, köztük magyar zsidók százezreinek emlékére kedden a német fővárosban felavatták Európa meggyilkolt zsidóinak emlékművét. A jelképes sírkert a Brandenburgi kapu tőszomszédságában van, Hitler egykori kancelláriájának és betemetett bunkerének közelében. A német központi holokauszt-emlékmű felállítását Lea Rosh újságírónő és Eberhard Jäckel történész a 80-as években kezdeményezte, s a Bundestag hozott határozatot róla, mielőtt a törvényhozók Bonnból átköltöztek Berlinbe.

Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke úgy nyilatkozott, hogy Rosh kezdeményezése nem csak meglepte, de fel is háborította, az újságírónő ötletét kegyeletsértőnek tartja.Rosh 17 évvel ezelőtt vetette fel először Eberhard Jäckel történésszel együtt, hogy Berlinben létre kellene hozni a meggyilkolt európai zsidók emlékművét. Peter Eisenman amerikai építész különös alkotását, a több mint 2700 kőtömbből, sztéléből álló hullámzó kőtengert kedden avatták fel a német főváros központjában, s csütörtöktől mindenki látogathatja, éjjel-nappal. A két futballpálya nagyságú területen elhelyezkedő emlékhelyet nem választja el kerítés az utcától.



Rosh közölte, hogy a belzeci koncentrációs tábor egyik ismeretlen foglyától származó zápfogat, illetve egy posztóból készült sárga csillagot helyeznek el valamelyik kőtömbben, ezt megbeszélte az építésszel, s egy rabbi véleményét is kikérte. A sárga csillagot egy amszterdami asszonytól kapta, akinek megígérte: a posztódarabot, amelyet a második világháború idején a zsidóknak hordaniuk kellett, méltó helyen fogják őrizni.

Rosht korábban a németországi zsidó közösségen belül is támadták hajthatatlansága miatt, mert azt akarta, hogy csak a meggyilkolt európai zsidók emlékének szenteljék az öt év alatt elkészült emlékművet. A berlini zsidó közösség vezetője, Albert Meyer "felháborítónak" tartja Rosh kezdeményezését, mondván, hogy egy emlékműnek nem szabad temetőnek, vagy ereklyetartónak lennie.

(Panoráma/Berlin - Sarkadi Kovács Ferenc)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár