2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ma adják át az Olof Palme-díjat

2005. január 28. 12:57

Stockholmban január 28-án adják át az Olof Palme-díjat három orosz emberi jogi aktivistának: Ludmila Alekszejevának, Szergej Kovaljovnak és Anna Polikovszkajának, a csecsenföldi háború bírálóinak.

A közügyek terén kifejtett tevékenységért járó Palme-díj alapításáról a miniszterelnök özvegye és a svéd szociáldemokrata kormány 1986-ban, Olof Palme meggyilkolása után három nappal határozott. Az alapítványt (teljes nevén: Palme Alapítvány a nemzetközi megértésért és a közös biztonságért) végül 1987-ben hozták létre. Az 50 ezer dollár értékű díjat a nemzetközi megbékélést előmozdító személyiségek kaphatják. A díjat a Palme Alapítvány képviselői évente ítélik oda, s rendszerint Palme születésnapja (január 30.) körül, január végén adják át.

 

Olof Palme

Az Olof Palme-díj első nyertese Javier Pérez de Cuéllar (1982-1991 között az ENSZ főtitkára) volt, aki a díj összegéből a béke megteremtésében és fenntartásában kiemelkedő szerepet játszó egyetemisták támogatására alapítványt létesített. A kitüntetést megkapta többek között: Václav Havel cseh drámaíró, a Covenant House, a közép-amerikai utcagyerekek érdekében fellépő nemzetközi szervezet, az Amnesty International emberi jogi szervezet, Szalima Gezali algériai újságírónő az algériai válságról írt tudósításaiért, valamint Vej Csing-seng kínai emberi jogi harcos. 2002-ben Hanan Asravi palesztin politikusnőt díjazták az új, demokratikus, békés Közel-Keletért tett erőfeszítéseiért. A 2003. évi díjazott Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt vezérigazgatója, az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzés testületének volt vezetője.

 

2005-ben az oroszországi demokratikus fejlődés elősegítéséért három orosz emberi jogi aktivista veheti át a díjat megosztva, mindhárman Oroszország csecsenföldi háborújának bírálói: Ludmila Alekszejeva (1996 óta a moszkvai Helsinki-csoport elnöke és tagja az orosz államfő mellett működő emberi jogi bizottságnak), Szergej Kovaljov (Oroszország első csecsenföldi háborújának egyik leghangosabb bírálója volt) és Anna Politkovszkaja (újságíró, a csecsenföldi háborúról való tudósításával vált közismertté). A díjazottak "az emberi jogokért vívott hosszú harc befolyásos jelképei Oroszországban" vallják a Palme Alapítvány képviselői.

 

Olof Palme két alkalommal, 1969-1976-ig, majd 1982-1986-ig volt Svédország miniszterelnöke. Életműve a nemzetközi politikában is maradandó. A Szocialista Internacionálé alelnökeként minden igyekezete a világ tűzfészkeinek felszámolására irányult. Az ő nevét viselte a leszerelés előmozdítására 1980-ban alakult nemzetközi Palme-bizottság. 1986. február 28-án éjjel Stockholmban merénylet áldozata lett. A tettes és az indíték azóta is ismeretlen.

 

(Panoráma - Tóth Ágnes, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár