I. Miksa II. Gyula pápa jóváhagyásával felveszi a választott római császár címet

2004. szeptember 13. 12:06

(I. Miksa apjának, III. Frigyesnek halála, azaz 1493 óta a Római Szent Birodalom egyeduralkodója.) Ezzel, hatalmának tetőfokán állva, megvalósítja a császári méltóság elválasztását a római pápától. Politikájának alapvető célja a Habsburg-hatalom erősítése ügyes szerződése és házasságpolitikájával. Az 1493-as senlis-i békékben I. Miksa, akit 1486-ban német királlyá választottak, hosszú küzdelmek után fenn tudta tartani igényét Franciaországgal szemben az összes burgundi fennhatóság alatt álló területre Picardia és a Burgund Hercegség kivételével. Elő-Ausztriát és Tirolt már 1490-ben megkapta. Ezzel a Habsburg-tartományok az ő kezében egyesültek. Miksa itáliai politikája kevésbé sikeres. A császár 1508. december 10-é létrehozza a francia királlyal, XII. Lajossal, II. Gyula pápával, Angliával és Spanyolországgal a cambrai-i ligát azzal a céllal, hogy a Velence által megszállva tartott felső-itáliai területeket visszahódítsák. Ez a szövetség azonban rövid idő múlva felbomlik, mert a pápa 1511-ben Velencével és a Svájci Államszövetséggel lép egyezségre a franciák ellen, hogy kiűzze őket Felső-Itáliából. Házasságpolitikájával azonban biztosítja a Habsburgok igényét Spanyolországra, Csehországra és Burgundiára. Belpolitikailag I. Miksa meg tudja tartani hatalmát. Bár 1500-ban jóvá kellett hagynia a birodalmi kormányzat, egy, a királytól független szervezet létrehozását, de ez az intézmény nem játszik szerepet a politikában.