Az 1872. évi ipartörvény napi 16 órában maximálta a munkaidőt

2004. szeptember 13. 12:06

Az 1872. évi ipartörvény napi 16 órában maximálta a munkaidőt, amely ezekben az évtizedekben átlag 12 óra volt, vasárnapi munkaszünet nélkül. Állandó munkásmozgalmi követelés a korban a 10 órás munkaidő bevezetése, ám a vasárnapi munkaszünetet is majd csak 1891-ben írja elő törvény a gyári munkásoknak. Az 1878-1889 közötti években csak 15 sztrájkra került sor, de 1890-ben a számuk 30. A főleg budapesti gyáripari munkabeszüntetések fő követelései bérekre vonatkoztak, ritkábban a munkaidő csökkentése és a munkavédelem javítása volt az indíték. Az utóbbit illetően az 1893-ban bevezetet iparfelügyelet intézménye jelentett előrelépést.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig