Róma kapitulál a nyugati gótok előtt

2004. augusztus 3. 22:40

Nyugati gót csapatok Alarich király vezetésével 410. augusztus 24-én meghódítják, és három napig fosztogatják Rómát. Az ie. 387-es `gall katasztrófa` után másodszor fordul elő, hogy a várost elfoglalják. Róma eleste az egész Római Birodalomban riadalmat és pánikot vált ki. Rómát, a világuralom szimbólumát és a keresztény világ központját elfoglalták a barbár pogányok! Kortárs szemtanúk és kommentátorok plasztikus képet adnak a mindenhonnan fenyegető gót és germán veszéllyel szembeni félelemről, és a jövőt illető kétségekről. A keresztény istenhit megrendül a pogány nyugati gótok elleni szégyenteljes vereség következtében. Még meggyőződéses keresztények is azt hangoztatják, hogy a szerencsétlenség a keresztény hitet leginkább követő császárok bűnei miatt sújtotta az államot. Róma vereségét egyúttal a civilizáció barbárokkal szembeni vereségének tekintik. A Róma elleni támadás az utóbbi két évben a város harmadik ostroma Alarich vezetésével. Már 408-ban, a hatalmas nyugat-római hadvezér, Stilicho meggyilkolása után ostrom alá vették Alarich csapatai Rómát, miután rabolva és gyújtogatva végigvonultak Itálián. Csak hatalmas váltságdíj ellenében - a senatus 5000 font aranyat, 30 000 font ezüstöt, 4000 selyemtunikát, 30 000 színezett bőrt és 300 font drága fűszert ajánlott fel - szüntették meg a nyugati gótok a blokádot, és vonultak el Etruriába. Már egy év múlva újra megostromolták a nyugati gótok Rómát, és a várost teljesen elvágták a külvilágtól.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai