Az első ember

2003. szeptember 1. 23:38

Az emberi faj rejtélyes eredete a történelem előtti idők homályába vész. Azt minden iskolás tudja, hogy az emberszabású majmokkal közös ősünk volt, fajunk hajnaláról azonban szinte semmit nem tudunk. 2000 októberében rendkívüli leletre bukkantak Kenya egyik eldugott szegletében. Talán ez a legidősebb ősünk, amelyet eddig felfedeztek. Lehet, hogy végre rátaláltunk arra az élőlényre, amely elindított minket az emberré válás útján. Vajon ez volt a majom, amely megtanult járni? Az első ember?

Szeptember 12-én este 10-kor
a National Geographic Channel műsorán

Játsszon velünk és nyerjen
National Geographic ajándékokat!

Szeptember 12. 22.00

Brit, francia és kenyai tudósok olyan emberős csontjaira bukkantak, amely abban a rejtélyes időszakban élt, amikor őseink leereszkedtek a fáról. A hatalmas horderejű lelet forradalmi, ám ellentmondásos új elméleteket eredményezhet származásunkkal kapcsolatban. A kenyai Tugen hegységet gyakran nevezik az emberiség bölcsőjének. 1999-ben itt, egy kiszáradt patakmederben tudósok egy emberi fogra leltek. Ezek az emberinek tetsző megkövesedett fogak rendkívüli eseményeket indítottak el. Martin Pickford és Brigitte Senut azonnal a helyszínre utazott egy ugandai ásatásról. Szinte megérkezésük pillanatában ők is újabb felfedezéseket tettek, amelyek, ha lehet, még érdekfeszítőbbek voltak. Martin egy combcsontot talált, amely igen hasonlíttott a mai emberéhez. Talán valamely korai emberőshöz tartozott? Újabb leletek is előkerültek. Brigitte hamarosan egy felkarcsontra bukkant. Hamarosan már 13 kövületük volt, amelyek egy eddig ismeretlen faj öt példányától származtak, ráadásul idősebbek voltak minden eddigi hasonló leletnél. Annyira idősek, hogy talán az ember eredetét is megmagyarázzák. Mivel a felfedezés 2000-ben történt, a média Millenniumi Embernek nevezte el a leletet, valódi nevére azonban még várni kellett. A tudományos neve Orrorin, ami Tugen nyelven annyit tesz: eredeti lakó, aki e nép egyik legendája szerint ebben a térségben élt. Szóval a helybéliek javasolták, a tudósok pedig helyénvalónak érezték. A francia "aurore" szó kikeletet, az olasz "orrore" azonban sajnos borzalmat jelent. Mindazonáltal az Orrorin lett az új nemzetség tudományos neve, a fajé pedig Orrorin Tugenensis. De vajon tényleg olyan idős, mint gondolták?

Ajánlat

evolution

A kövületek akkor keletkeznek, amikor a szerves anyagokat ásványok váltják fel, felvéve azok formáját, tehát a csont szó szerint megkövesedik. A lelet szénizotópos korbecslése lehetetlen, tehát nem lehetünk biztosak a korát illetően. Ha önmagukban a leleteket nem is helyezhetjük el az időben, a talajrétegük korát megállapíthatjuk, ebből pedig már vonhatunk le következtetéseket. Ebben a hely földtörténete is segít: a térség az úgynevezett Lukeino formáció; egy ősi tómeder, amelyet Kelet-Afrikának ezen részén található vulkánok egyikéből kiömlő hatalmas lávafolyam alakított ki. Ezt a lávát trahit-nak nevezik. A felhalmozódott üledéket aztán bazaltláva fedte be, létrehozva a geológiai torta bevonatát. A láva és a közbenső réteg kora megállapítható, így az Orrorint és egyéb leleteket is elhelyezhetjük a történelem előtti korok egy-egy meghatározott szeletében. Eszerint az alsó trachit réteg 6,2, míg a felső bazalt réteg 5,65 millió éves. Ha ez csak durva becslés, 6 millió év akkor is tekintélyes kor egy emberszabású lénynek. Mivel a területet egykor víz borította, megeshet, hogy a csontok egy jóval fiatalabb rétegből mosódtak át. Ez bizony kockára teszi az egész felfedezés sikerét. A csontok vándorlásának lehetősége minden régész rémálmaiban ott kísért, azonban ha megvizsgáljuk a Millenniumi Emberrel együtt talált számos élőlény maradványait, kideríthetjük, hogy a csontok valóban a 6 millió éves rétegből valók-e. A Lukeino formációban az Orrorin mellett más emlősök; lovak, vízilovak, disznók maradványait is megtalálták, így azok evolúciós fejlettségi szintje alapján emberünk korára is következtetni tudunk. Az állatokon azonnal látni, hogy a késő miocénből származnak, tehát valóban 6 millió évesek. Ezen állatok őseinek megkövesedett maradványai már máshonnan is előkerültek és korukat pontosan megállapították, ezért a Millenniumi Ebernek igen jók az esélyei. Ráadásul minden leletet édesvízi algáktól származó bevonat borít, így nyilvánvaló, hogy ugyanarról a helyről származnak. A Japánból érkező eredmény szerint a Millenniumi Ember mintegy 5,8-6,1 millió éves lehet. A lelet tehát megváltoztathatja mindazt, amit származásunkról eddig tudtunk. Aki nem ezzel foglalkozik, nem is értheti, mennyire nehéz őseink maradványai után kutatni. Ehhez képest gyerekjáték a tűt megtalálni a szénakazalban, viszont ha sikerül, annak rendkívüli következményei lehetnek. Hogyan festhetett ez a rejtélyes lény és vajon valóban az ősünk volt-e? Vajon tényleg megtalálták a majmot, amelyik felegyenesedett?

Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!

Melyik a legrégebbi ismert ősünk?
a) Homo sapiens
b) Homo habilis
c) Australopithecus afarensis

Mikorra tehető az első kőeszközleletek kora?
d) 2.5 millió év
e) 3.5 millió év
f) 4.5 millió év A helyes választ a [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.