Történelmi emlékhely lett az MTA és a Ludovika

A kultúráért felelős államtitkárság közleménye felidézi, hogy az Eötvös József Collegiumot Eötvös Loránd fizikus alapította 1895-ben magasan képzett középiskolai tanárok kinevelése céljából. A Collegium Gellért-hegyen található, 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte, falai között a magyar szellemi élet számos képviselője tanult. A háború előtt a magyar szellemi elit nevelő intézménye volt, ahonnan országunk nagyjai és tudósai indultak útjukra. A háború után, a hatvanas évektől újjászervezett Collegium is számos tudóst és kiválóságot adott hazánknak. Az intézmény ma az ELTE szakkollégiumaként működik.

A Mezőtúri Református Kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégium és könyvtára az alapítása óta eltelt közel fél évezred alatt mindvégig az Alföld meghatározó szellemi központja volt. 1948-ban államosították, majd a gimnáziumi képzést is megszüntették, amely csak az után indult újra, hogy a református egyház 1992-ben visszakapta az intézményt.

Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családja, a Kölcseyek egykori kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig Kölcsey Ferenc és itt írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét. Síremléke a szatmárcsekei temetőben található.

A Ludovika Akadémia Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között épült, klasszicista stílusú épület, mely 1872-től a magyar honvédtisztképzés színteréül szolgált. 1945 után tisztképző lett, illetve felsőoktatási intézménynek, majd a Magyar Természettudományi Múzeumnak adott otthont. 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusaként áll a köz szolgálatában.

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítására gróf Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel. Az intézmény a 19. századi magyar nemzetépítés kiemelkedő fóruma lett, eszméje a reformkor és a modern Magyarország születésének központi gondolata, a mai napig állandó hivatkozási pont - áll a közleményben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése