2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem akarták a magyarok Csehszlovákia felosztását

2013. április 29. 13:16 MTI

Csehszlovákia kettéosztását önálló Csehországra és Szlovákiára 1992-ben a hivatalos tárgyalásokon első ízben Václav Klaus akkori cseh miniszterelnök javasolta - állítja Michal Kovác volt szlovák államfő abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh lap közölt hétfőn.

Prága és Pozsony között azután kezdődtek tárgyalások a szövetségi csehszlovák állam további sorsáról, hogy az 1992-es tavaszi parlamenti választást Csehországban a Polgári Demokratikus Párt (ODS), míg Szlovákiában a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nyerte. A Václav Klaus, illetve Vladimír Meciar vezette tömörülések és kormányok jövőképe jelentősen eltért egymástól, ezért a felek hivatalos tárgyalásokat kezdtek Csehszlovákia jövőjéről.

Kovác szerint a szlovák fél államszövetséget akart, amelynek keretében a nemzeti államok nagy önállósággal bírtak volna. A cseh fél ezzel az elképzeléssel nem értett egyet, míg a szlovákok számára a szövetségi berendezkedés fenntartása volt elfogadhatatlan.

Klaus ekkor azt mondta, hogy "az egyetlen, amiben egyetértünk, az a kettéosztás (Csehszlovákiáé)" - állítja az önálló Szlovákia első elnöke. Hozzátette: a szlovák felet ez meglepte, gondolkodási időt kért, "majd a szétválás javaslatát végül elfogadtuk" - jelentette ki Kovác.

Csehek és szlovákok körében általában az a meggyőződés él, hogy Csehszlovákia kettéosztását elsősorban a Vladimír Meciar vezette szlovák fél szorgalmazta, bár néhány szlovák politikus ismételten azt állította, hogy ez nem így volt. A tárgyalások hátterének összes dokumentuma azonban ma sem ismert.

Kovác azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviselői ellenezték Csehszlovákia felosztását, mert a szövetségi állam keretében "nagyobb biztonságban érezték magukat". Hogy miért volt ez így, azt tőlük kell megkérdezni - jegyezte meg Kovác, aki 1993 és 1995 között az új Szlovák Köztársaság első elnöke volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár