Hatalmas indián metropoliszt tártak fel

Az 1500 és 1530 között lakott területen az északi irokézek nyugati ágához tartozó huronok éltek. A 2003-ban és 2005-ben folyó ásatások során eddig 98 hosszúházat, három sor kerítést és mintegy kétszázezer leletet tártak fel. De több tucat olyan műalkotás is előkerült, amely szellemarcú alakokat és állatokat ábrázol. Habár a tárgyi leletek elemzése még nagyban folyik, a felfedezésről már könyv is született, a helyszínen forgatott dokumentumfilmet pedig a héten sugározzák az észak-amerikai országban.

„Ez volt a legnagyobb, legkomplexebb kozmopolita település a korban” – jelentette ki Ron Williamson régész, a projektet irányító Archaeological Services Inc. alapítója.

Tudósok becslései szerint 1300-1800 indián élhetett a Manhatten méretű területen. Öltözködésükhöz évente mintegy hétezer szarvast kellett leölni, ennek érdekében pedig egy 40 kilométer sugarú körben bárhol vadásztak. Jennifer Birch, a Georgia Egyetem kutatója szerint a település egy középkori városra emlékeztet; szerinte habár a kulturális vonások különböznek, a társadalmi formák nem.

A település hatalmas mérete ellenére is elkerülte a kutatók figyelmét, kiváltképp azért, mivel a hosszúházak fából épültek, a fa pedig az évszázadok során elenyészett.

A település leginkább kozmopolita jellege miatt tűnik ki. A műalkotások és agyagedények megvizsgálásakor rámutattak, hogy a huronok a mai New York állam déli részén élt iroki indiánokkal kiterjedt kapcsolatban álltak. A Mantle-ban talált tárgyak között külön ki kell emelni a Nagy Tavak vidékéről származó legkorábbi európai termékeket, köztük a rézgyöngyöket és azon kovácsoltvas darabokat, amelyek egy balta részei lehettek. A feltételezések szerint ezek Észak-Spanyolországból, az Új-Fundlandon és Labradorban (Terre-Neuve-et-Labrador) járó baszk halászok jóvoltából kerülhettek Mantle-ba.

Érdekesség, hogy a történészek eddig úgy tudták, az irokiak és huronok ősellenségek voltak, a Mantle-t megelőző időszakot – amikor Ontario, New York, Michigan és Quebec területén harcoltak egymással – egyszerűen csak „sötét időszaknak” nevezik: az emberi maradványok elemezésekor arra a következtetésre jutottak, hogy megkínozták és megskalpolták egymás foglyait. Mantle méreténél és a kiépült védelemnél fogva azonban értelmetlenné tette a területen folyó hadviselést, vagy legalábbis kockázatossá egy potenciális támadást. Az európaiak érkezésével a béke hamar elillant, a harcok pedig a 17. században kiújultak és felerősödtek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből