1000 ház, 800 helyszín, 300 sétaútvonal

Mint elmondta, az idén a tavalyinál 16-tal több, 301 település csatlakozott a programsorozathoz. Mivel "nemzeti örökségünk egy és oszthatatlan", a rendezvényekbe több határon túli település - Kolozsvár, Nagybánya, Székelyudvarhely - is bekapcsolódik.

A fővárosban 203 épületre kerül fel a Kulturális örökség napjai lobogója. 14 látogatható épületével és 4 sétaútjával idén a XII. kerület a kiemelt helyszín. A megtekinthető középületek sorában van egyebek között a Parlament, a Külügyminisztérium, a várbeli és az újpesti városháza, a Rendőrtiszti Főiskola és az ELTE Eötvös Kollégiumának Ménesi úti épülete. Érdekes látnivaló lesz a Népstadionban Rákosi Mátyás egykori páholya, amelyhez 150 méternyi alagút vezetett.

A Kulturális örökség napjainak új programeleme lesz a Magyarázom a házam, amelynek keretében egyebek között a tolnai lovarda rekonstrukcióját, a Miskolc-Görömbölyi Közösségi Ház új épületét, Marcaliban pedig a Kulturális Korzót tekinthetik meg az érdeklődők. Különleges látnivalót kínál a terényi Orsósmagnó Múzeum, az orosházai Kútmúzeum és a pogányi Fodrászmúzeum. Az érdekes programok kedvelői pedig hajtány-hajtáson vehetnek részt a biatorbágyi viaduktnál, kupolajáráson a Parlament épületében, s káposztás lecsót fogyaszthatnak vakaróval a bódvalenkei freskófaluban.

A Kulturális örökség napjai országos megnyitó ünnepségének pénteken otthont adó Székesfehérváron 14 helyszínen várják az érdeklődőket - mondta el az újságíróknak Cser-Palkovics András (Fidesz), a város polgármestere. A látnivalók közül megemlítette a Norvég Alap, az Európai Unió, a magyar állam és a városi önkormányzat együttműködésének, támogatásának eredményeként felújított Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttest, valamint a közelmúltban újjávarázsolt műemlék Magyar Király Szállodát és az Árpád fürdőt.

Pleizer Lajos, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a hétvégi programsorozat keretében megyeszerte harminc helyszínre várják az érdeklődőket. Felhívta a figyelmet a Fejér Megyei Levéltár felújított műemléképületére, ahol az intézmény építészeti értékeit, egyes dokumentumait bemutató kiállítást is megtekinthetik majd a látogatók.

A Kulturális örökség napjaival párhuzamosan, részben ahhoz kapcsolódva kezdődik meg a Szakrális művészetek hete, amelynek során több mint ötven helyszínen csaknem kétszáz programot kínálnak a rendezők - mondta el Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának elnöke. A rendezvénysorozat keretében szeptember 17-én, a Nyitott templomok éjszakáján a határon innen és túl, több felekezet, számos templomában, mintegy 100 helyszínen csendül fel Liszt Ferenc egy-egy műve.

Budapest legnagyobb múzeumai egy-egy szakrális jellegű kiállítással csatlakoztak a fesztiválhoz, a budapesti Szent István-bazilikában pedig szeptember 18-án közös zenei áhítatot tartanak, jeles művészek részvételével. Különleges zenei élményt kínál szeptember 17-én Liszt Ferenc Missa Solemnis című művének bemutatása a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Pásztor Eszter projektvezető különleges látnivalót, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenke freskófaluját ajánlotta a közönség figyelmébe, ahol húsz épület falát díszítik roma alkotók festményei.

A Kulturális örökség napjait Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár nyitja meg pénteken Székesfehérváron, ahol Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kihirdeti a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felkerült új elemeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye