2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy Tutanhamon-kutató Budapesten

2010. január 31. 16:19 MTI

A Tutanhamon kincse című kiállításhoz kapcsolódóan hétfőn Budapesten tart előadást Jaromir Malek egyiptológus, az Oxfordi Egyetem Griffith Intézetének igazgatója.

Az 1930-as években alapított Griffith Intézet levéltárában őrzik a világ legjelentősebb egyiptológiai gyűjteményét, s benne Howard Carter expedíciójának teljes dokumentációját. Az archívumban sok ezer dokumentum, leírás, rajz szerepel, amelyeket a 19. századtól kezdve készítettek. "Óriási anyag halmozódott fel, amelyet folyamatosan bővítenek. Van, aki ma is rájuk hagyja az archívumát, de folyik elhunyt egyiptológusok hagyatékának a felkutatása is. Lényegében az intézet alapcélja volt egy olyan archívum létrehozása, amely a világ összes egyiptológusának a segítségre lehet" - magyarázta Bács Tamás docens, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetője.

Ismertetése szerint Jaromir Malek indította el azt a programot, amelynek keretében digitalizálták és az interneten keresztül hozzáférhetővé tették Howard Carter anyagát - jegyzetfüzeteit, céduláit, amelyeket Tutanhamon sírjának a feltárása közben készített, s amelyeket a Griffith Intézet levéltára őrzi.

"Ma bárki elérheti a Griffith Institute honlapját, megnézheti ezeket a cédulákat, azt, hogy például egy adott év egy adott napján Carter éppen mit jegyzetelt, melyik tárgyat írta le. Ehhez csatlakozik a fotóarchívum is - a felvételek, amelyeket az ásatások közben Harry Burton, korának talán a legnevezetesebb és legjobb fotósa készített.

Korábban azoknak a szakembereknek, akik bizonyos tárgyakra specializálódtak, el kellett utazni Oxfordba és helyben végezni kutatásokat a levéltárban, másképp nem jutottak hozzá ezekhez az anyagokhoz. A dokumentáció digitalizálásával óriási szolgálatot tettek nagyon sok kutatónak és nem feltétlenül csak Tutanhamon-szakértőknek. Hiszen ha valaki például halotti ágyakkal foglalkozik, vagy bármilyen tárgycsoporttal, akkor első útja a Tutanhamon-anyaghoz viszi, amelyek darabjai épek, nagyon szépek, tehát ebből lehet kiindulni, ezzel lehet összehasonlítani bármit"
- hangsúlyozta Bács Tamás.

E kutatásokból nőtt ki Jaromir Malek Tutanhamon kincsei című könyve is, amelyben a korabeli egyiptológusok munkásságának ismertetése után részletesen tudósít a közelmúlt felfedezéseiről és Howard Carter expedíciójáról. A mű az Alexandra kiadó gondozásában látott napvilágot magyar nyelven.

"Néhány évvel ezelőtt jelent meg magyarul a John Bainesszel közösen írt, Az ókori Egyiptom atlasza című műve. Ma kézikönyvként használjuk a kutatásban" - jegyezte meg az egyiptológus, hozzátéve, hogy Jaromir Malek szerkeszti jelenleg a Topographical Bibliography sorozatot is, amelyet még az 1920-as években indították, hogy összegyűjtsék és földrajzi bontásban csoportosítsák az Egyiptomban található műemlékeket, hozzácsatolva a megfelelő szakirodalmi hivatkozásokat. Eddig 7 kötet jelent meg, amelyek kézikönyvként szolgálnak az egyiptológusok számára.

Bács Tamás a budapesti Tutanhamon-kiállítás kapcsán kifejtette, hogy a tárlatot Harry Burton felvételei, illetve Carter jegyzetei nélkül nem tudták volna megrendezni, amelyekben leírja és lerajzolja, hogy mely tárgy hol helyezkedett el a sírkamrában.

"A kiállítás azt az élményt kívánja megadni a látogatónak, amelyet Howard Carter és Lord Carnavon átélt. Tehát a régész élményét, amikor belépett és meglátta kincseket. Ez valahol egy virtuális világ, mert ezt Carter és Carnavon akkor élték át, és annak a teljes élményét nem lehet visszaadni. Nem azért, mert a tárgyak nem úgy fekszenek, vagy nem úgy vannak elkészítve, hanem egyszerűen lehetetlen felidézni azt a szellemi állapotot, hogy ilyet ők még nem ismertek. Mi már elvárásokkal megyünk egy ilyen kiállításra, mert ismerjük ezt az anyagot, de a rájuk tett hatás más volt. A kiállításnak az az értelme, hogy én is beléphetek, mint Howard Carter a sírkamrába, és rácsodálkozhatok a kincsekre, gyönyörködhetek bennük" - fogalmazott Bács Tamás.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár