Makay Margit

(1891-1989)

Makay Margit színésznő, érdemes és kiváló művész Miskolcon született 1891. augusztus 4-én, apja huszárkapitány, anyja egy földbirtokos lánya volt. Apja később Jászberényben lett a laktanya parancsnoka, Margit itt nevelkedett két testvérével egy német nevelőnő irányítása alatt, hétéves koráig nem is beszélt magyarul. Tízéves volt, amikor anyja megelégelte a snájdig huszártiszt szerelmi kalandjait és három gyermekével a fővárosba költözött.

A színház varázsában élő Margit tizenöt évesen, családja viharos ellenkezését leküzdve, korengedményesen iratkozott be a Színiakadémiára. Három évvel később, friss diplomásként Miskolcra került, egy évvel később már a Vígszínházban játszott. Huszonöt év után, 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, s haláláig az ország első társulatának tagja maradt, leszámítva az 1948 és 1950 közötti időszakot, amikor részt vett a Madách Színház vezetésében.

Sokoldalú egyénisége, jellemábrázoló képessége tragikus és vígjátéki szerepekben, könnyed szalondarabokban egyaránt kiválóan érvényesült. Hosszú pályafutása alatt megszámlálhatatlanul sok szerepben láthatta a közönség, színpadra utolsó alkalommal kilencvenkét évesen lépett, özvegy Brodarics Antalnét játszotta Karinthy Ferenc Bösendorfer című darabjában.

Kamera elé első ízben 1912-ben állt, a Góth Sándor rendezte Keserű szerelem című némafilmben. Összesen mintegy száz filmben szerepelt, például a Havasi napsütés, az Úri muri, a Rokonok, az Egy erkölcsös éjszaka című alkotásokbn. Nyolcvankét esztendősen nagy sikerrel alakította Paula szerepét Örkény István Macskajáték című drámájának filmváltozatában. A húszas évek végén rendezéssel, sőt drámaírással is próbálkozott: kibérelte a Paulay Ede utcai színházat, ahol nem csak játszott, hanem rendezett is, többek közt egy általa átdolgozott amerikai vígjátékot. Társszerzők című darabját 1945-ben mutatta be a Madách Kamara.

Gyönyörűen beszélt magyarul, 1963-ban elsőként ő nyerte el a Kazinczy-díjat. 1937 és 1944 között beszédtechnikát tanított a Színművészeti Akadémián, de tanítványainak adott órákat otthonában is. A növendékeket - köztük Sztankay Istvánt, Kálmán Györgyöt, Kállai Ferencet, Venczel Verát, Ruttkai Évát - a helyes légzéstechnikára oktatta, mert úgy tartotta: helyes lélegzetvétel nélkül nincs szép beszéd, szép beszéd nélkül pedig nem létezhet a színész.

Alázattal szolgálta Tháliát, ha az eljátszandó figura nem volt számára rokonszenves, addig küszködött vele, amíg meg nem szerette. A szerepeket könnyen megtanulta, tizennyolc évesen egy nap alatt tanulta meg az Othello Desdemonájának szövegét. Ez a tulajdonsága az évek múlásával sem változott: haláláig arról volt híres, hogy már az első próbára teljes szereptudással érkezett.

Halála előtt néhány hónappal adott utolsó interjújában kijelentette: reméli, hogy megéri a századik születésnapját. A centenáriumhoz még huszonegy hónap hiányzott, amikor 1989. november 6-án Budapesten elhunyt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Sivatagi atyák Firenzében
• Napjainkig megosztó Friedrich Stowasser munkássága
• Élete végén szonetteket írt a Sixtus-kápolna festője, Michelangelo 
• Névtelenül jelentette meg könyvét a Frankenstein szerzője, Mary Shelley
• Negatív kritikák sora után vált sikeres festővé Szinyei Merse Pál
• A lovasberényi Cziráky-kastély álomvilága
• Felesége mentette meg az őrülettől a különc Salvador Dalít
• Hogyan fonódtak össze a művészet és a mindennapok a Napóleon utáni Európában? Biedermeier!
• Kezdetben nem nyerte el mindenki tetszését a Pesti Vigadó