Csíkszentkirályon keresik az Andrássyakat

Az Andrássy Kulturális Út létrehozása a szlovák-magyar határ mentén című tervet 2005-ben indította a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat a magyar és szlovák nyelvterületen lévő Andrássy-kastélyok és emlékhelyek kulturális-turisztikai együttműködéséért, azzal a céllal, hogy hosszabb távon az Andrássy-út bekerüljön az európai kulturális utak körébe.

Székely Ernő csíkszentkirályi polgármester reményét fejezte ki, hogy ezzel a lépéssel a Csíkszentkirály Poklonfalva nevű részén található Andrássy-kúriát sikerül helyreállítani, és az emlékhely a nemzetközi kulturális út részévé válhat. A faluban ugyanis az Andrássy család 16. században épült udvarházának már csak a romjai állnak. A castellum feltárása tavaly kezdődött el Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régészének vezetésével. Az egykori udvarházból ma csak kiemelkedések látszanak a felszínen, amelyek falmaradványokat jeleznek körülbelül 45 méter hosszúságban, ebből próbálnak következtetni a castellum méreteire.

A kutatás során mindössze az alapfalakat tudják majd részben feltárni, megállapítani az udvarház elhelyezkedését és méreteit, megkeresni az egykori kerítőfalat, mivel a terep egy része mára beépített magánterület. Az országos műemlékvédelmi listán szereplő épületből eddig egy 17. században használt pincehelyiséget tártak fel.

"Az Andrássyakat a 17. századig a Csíki-medence egyik legjelentősebb családjaként tartották számon" - magyarázta a lapnak Gál Mária helytörténész, az Andrássy család kutatója, aki a család leszármazottaival is felvette a kapcsolatot. Az utolsó csíkszentkirályi Andrássynak 1575-ben menekülnie kellett, mivel részt vett a Bekes Gáspár szervezte összeesküvésben Báthory István ellen. Andrássy Péter a krasznahorkai vár kapitánya, majd birtokosa lett. Az Andrássyak még évszázadokig viselték a szentkirályi előnevet, származásukat jelölve, bár birtokaikat soha nem tudták visszaszerezni.

(Múlt-kor/MTI)