Bizonytalannak tartják a Szabadság téri emlékmű sorsát

A Kommerszant felidézte a Szabadság téri emlékmű hányattatásait (többszöri meggyalázás, kísérlet a `Dicsőség a szovjet felszabadító harcosoknak` felirat megváltoztatására, átmeneti lebontás parkolóépítés idejére, körülkerítés és őrzés a múlt őszi zavargások alatti újabb meggyalázás után), és beszámolt a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) népszavazási aláírásgyűjtéséről.

A független lap szerint sok újságíró az emlékmű áthelyezésének nem hivatalos támogatásaként értelmezte a Fidesznek azt a nyilatkozatát, amelyben a konfliktus civilizált módszerekkel való megoldását szorgalmazta, s az ilyen módszerek közé sorolta a népszavazás lebonyolítását. Mindamellett a közeljövőben aligha lesz népszavazás, mert a Moszkvával rokonszenvezőnek tartott szocialista párt és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mindent elkövet annak meggátolására, féltve a magyar-orosz kapcsolatokat - írta az egyébként Kreml-bíráló lap, hozzátéve: ennek ellenére nem mondhatni, hogy az emlékmű semmilyen veszélynek sincs kitéve.

"A Gyurcsány-kormány a múlt őszi kormányellenes megmozdulásokat csak csodával határos módon vészelte át, s az ellenzék, amely akkor előrehozott választásokat próbált elérni, most minden közvélemény-kutatás szerint nyerne. A következő  választások 2010-ben lesznek. Bár a Gyurcsány-kormány most minden bizonnyal megvédi az emlékművet, a téma néhány év múltán újra felvetődhet, ha a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra" - vélte a Kommerszant.

Az orosz kormánylap, a Rosszijszkaja Gazeta szerint miután a magyar parlamenti pártok nem támogatták a népszavazási kezdeményezést, a jobboldali töltetű nem kormányzati szervezetek letettek róla. A Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap, az orosz közhangulatot tükrözve arról cikkezett, hogy az észtek után a magyarok is merényletre készülnek a fasizmust legyőző szovjet harcosok emlékművei ellen. "A budapesti emlékmű most megmenekült, mert a magyar parlament nem támogatta a II. világháború következményeinek felülvizsgálatától bűzlő kezdeményezést" - írta az orosz lap, felemlegetve, hogy Magyarország a végsőkig harcolt Németország oldalán.

"A románok felmentették (Ion) Antonescu diktátort a Szovjetunió elleni támadás alól. A lengyelek bezárják az oswiecimi orosz kiállítást. Észtországban a (szovjet) Bronzkatona lebontására készülnek ... Németországban viszont nem történik semmi ehhez hasonló. A németek jól emlékeznek arra, miféle háború volt ez, és nem akarják átírni a történelmet. Megvan a szomorú tapasztalatuk" - fejtegette a Komszomolszkaja Pravda.

(Múlt-kor/MTI)