165 éve halt meg William Harrison amerikai elnök

Az egyhónapos elnökség

Az sajnos nem derült ki, elnökként mire lett volna képes. A kemény pionírként viselkedő Harrison a rendkívül hideg és szeles idő ellenére sem volt hajlandó kabátot venni, amikor 1841. március 4-én az amerikai történelem leghosszabb, több mint kétórás beiktatási beszédét mondta el a didergő tömegnek. A hidegben megfázott, ebből tüdőgyulladás fejlődött ki és az orvosok minden erőfeszítése ellenére (kezelték ricinusolajjal, ópiummal, vazelinnel, farkasalmával) egy hónappal később, 1841. április 3-án meghalt. Így csak arról maradt emlékezetes, hogy ő volt az első amerikai elnök, aki hivatalában halt meg, továbbá hogy valamennyi elnök közül ő töltötte a legrövidebb időt, 32 napot, 12 órát és 30 percet hivatalában. (Emellett ő az utolsó az amerikai forradalom előtt született elnök, az első, akit a Fehér Házban ravataloztak fel és az egyetlen, aki orvosnak tanult.)

Halála számos spekulációra adott alkalmat, elterjedt például, hogy Tecumseh átka végzett vele, sőt egy másik változat szerint a rontás minden 0-val végződő évben megválasztott elnökre kiterjed. A sorozat valóban megdöbbentő: az 1860-ban megválasztott Lincoln, majd Garfield (1880), McKinley (1900), Harding (1920), Roosevelt (1940) és Kennedy (1960) mind hivatalában halt meg, a sort csak Ronald Reagen törte meg, igaz ellene is elkövettek egy súlyos merényletet.

Harrison unokája, Benjamin Harrison 1889-ben az Egyesült Államok 23. elnöke lett, így a mai napig ők alkotják az egyetlen nagyapa-unoka elnöki párost. Érdekesség, hogy Benjamin már tanult őse hibájából: mivel az ő beiktatására is esős időben került sor, kérésére elődje (és későbbi utódja), Grover Cleveland esernyőt tartott föléje, miközben a nagyapja óta leghosszabb beiktatási beszéddel örvendeztette meg hallgatóságát.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

1. Háborús hős az elnöki székben
2. Az egyhónapos elnökség