2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

230 éve született József nádor

2006. március 9. 11:30

A magyarbarát Habsburg

1826-ban alapította Pesten a Vakok Intézetét, vállalva annak védnökségét. Pártolta az 1827-28-ban épült kőbányai lóvasút építését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal. Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről kapta a Ludovika nevet.

1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést, s a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását 10 ezer forinttal támogatta. Az 1832-36-os országgyűlésen mérsékelni próbálta a reformellenzék követeléseit s megakadályozta, hogy a felsőtábla az alsótábla határozatai ellen vétót emeljen. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, s sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. 1840-ben amnesztiát szerzett az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását. Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, új terményeket és korszerű eljárásokat honosíttatva meg. Számos humanitárius egyesületet támogatott, 1846-ban alapította a róla elnevezett Ipartanodát, a Műegyetem elődjét.

Első felesége 1799-1801 közt Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnő volt, I. Pál cár lánya, akit első diplomáciai küldetése során maga hozott el Szentpétervárról. A második, 1815-17 közt Hermina anhalt-saumburgi hercegnő, István fiának, az utolsó magyar nádornak és Hermina lányának anyja. A harmadik 1819-től Mária Dorottya württembergi hercegnő volt, tőle öt gyermeke született. Nádorrá választása ötvenedik évfordulóját 1846-ban országos ünnepségsorozattal ünnepelték. 1847. január 13-án Budán halt meg, a budai nádori kriptába temették.

Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi vagy európai politikai poszton, ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és nemzet érdekének szentelte életét. (Öccse, János főherceg hasonló szerepet vitt Stájerország és Graz életében.)

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár