Megszületett Boris Pasternak, Nobel-díjas író
2004. szeptember 13. 12:06
Művészcsaládban született, apja ismert festő, festészetet oktató főiskolai tanár, édesanyja népszerű zongoraművésznő. Otthonukban szívesen vendégeskedtek nagy hírű írók, költők, Tolsztoj, Gorkij is gyakran fordult meg náluk. A szülők hamar felismerték a fiú művészi hajlamait. Kisgyermekkorától meglepően jól rajzolt, apja korán bevezette a festészet műhelytitkaiba is. 19 éves korában azonban a filozófia és filozófiatörténet kezdi izgatni, történelem-filozófia szakra iratkozott be az egyetemen. 21 éves korában egy antológiában már költeményei jelentek meg, két évvel később készen van első verseskötete. Az orosz forradalmak politikai tartalmát sohasem értette meg. A cári önkényuralmat természetesen nem szerette, megdöntését együtt ünnepelte a forradalomra kelt néppel. 1917-ben a forradalom idején jelent meg `Nővérem - az élet` című verseskönyve, amely már a teljesen érett költőt mutatta be a világnak. Ettől kezdve lett népszerű, nagyra becsült költő. Ekkor barátkozott össze Majakovszkijjal. Költő barátjának öngyilkossága nagyon megviselte.
Éveken át fordított, főleg színdarabokat. Shakespeare-nek a legtöbb színjátékát lefordította oroszra. A végtelen terjedelmű Szovjetunió számtalan színházában mindig sorozatosan játszottak Shakespeare-műveket. Paszternak fordításai hívebbek voltak és költőiebbek voltak minden korábbi fordításnál. Átültette a teljes Faustot, valamint számos német és francia drámát. A bőséges jövedelemből vehette azt a vidéki villát, amelynek kertjét kék színű rács zárta el a külvilágtól. Az elbeszélő költemények után már írt néhány regényt is, de túl az ötvenedik életévén belekezdett élete fő művének szánt nagyregénybe, a "Zsivágó doktor"-ba. Az olvasók teljesen eltérően vélekedtek a munkáról, annyi bizonyos, hogy a XX. század egyik legnagyobb társadalmi regénye. Kemény kritikai realista mű a szocialista realizmus kellős közepén. Otthon meg se jelenhetett, először külföldön látott napvilágot. Amikor az orosz világban is megismerték, a kritika szinte pergőtűzzel fogadta. A kortárs világirodalom azonban Nobel-díjra érdemesnek tartotta (1958). Ez olyan felháborodást keltett a Szovjetunióban, hogy hivatalosan közölték, hogy ha elfogadja, akkor távozzék mindörökre a Szovjetunióból. Erre Pasternak ünnepélyes nyílt levélben mondott le a Nobel-díjról. 1960. május 30-án halt meg Peredelkino-ban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő tegnap
- 10 érdekesség a pénz történetéből tegnap
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói tegnap
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma tegnap
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez tegnap
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” tegnap
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? tegnap
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét tegnap
