Valens (Valentinianus-dinasztia)

Valens, teljes nevén FLAVIUS VALENS (szül. 328 k. megh. 378. aug. 9. Hadrianopolisz, Thracia, Római Birodalom [ma Edirne, Törökország]), keletrómai császár 365-túl; Jovianus császár halála (364. febr. 17.) után fivére, I. Valentinianus társuralkodójává emelte őt (364. márc. 28.). Valensnak, aki a birodalom keleti felét irányította, hamarosan le kellett számolnia a pogány Procopiusszal, aki 365 szeptemberében szintén császárrá kiáltotta ki magát Konstantinápolyban. Antiochiából indult a bitorló ellen, akit csapatai elhagytak, 366 májusában Procopiust elfogták és kivégezték.
Ezután Procopiust korábban támogató vizigótok ellen indult háborúba, mivel azok Tharcia elfoglalására készültek. Valens 367 májusában átkelt a Dunán, és feldúlta a földjüket (a mai Románia területén), majd két év múlva ismét megtámadta és legyőzte őket. Később (371-372) a perzsákkal keveredett háborúba, s bár győzelmet aratott Mezopotámiában, 376-ban kedvezőtlen feltételekkel kényszerült békekötésre. Hadvezérei még ebben az évben engedélyezték a hunok által legyőzött vizigótoknak, hogy a Dunától délre letelepedjenek a Római Birodalom területén, azonban azok hamarosan fellázadtak a rómaiak ellen, és megütköztek Valens seregeivel Hadrianopolisz mellett. A császár rosszul vezetett csapatai teljes vereséget szenvedtek, és elesett ő maga is.
Valens ariánus keresztény volt, üldözte a katolikusokat, ugyanakkor megtűrte a pogányokat. A Julianus császár alatt kinevezett püspököket elüldözte, de uralkodása vége felé kissé megenyhült, és engedélyezte visszatérésüket.