Dánismend-dinasztia

Dánismend, más írásmóddal DANIŞMEND, türkmén dinasztia kb. 1071-től 1178-ig, tagjai Anatólia középső és északkeleti részén, a mai Sivas-Kayseri-Malatya-Kastamonu körzetében uralkodtak.
Dánismend, a dinasztiaalapító, mint gázi (az iszlám hit harcosa) jelent meg Anatóliában, abban a zavaros időszakban, amely Szulejmán ibn Kutalmis szeldzsuk szultán halálát (1086) követte. 1102-ben elfoglalta Malatyát, de 1104-ben bekövetkezett halála után a várost hamar visszavette az akkori szeldzsuk szultán, Kilidzs Arszlán.
Dánismend fia és örököse Gazi volt, aki beavatkozott Kilidzs Arszlán fiainak utódlási viszályába, és 1116-ban hatalomra segítette Maszúdot. Gazi 1127-ben elfoglalta Malatyát, Ankarát, Kayserit és Kastamonut, Maszúd vetélytársaitól, s végül 1133-ban visszafoglalta Kastamonut II. Jóannész Komnénosz bizánci császártól, aki egy évvel korábban vette be a várost, Al-Musztarsid kalifa, valamint Szandzsár, Khorászán szeldzsuk szultánja a malik (király) cím adományozásával jutalmazta Gazit a keresztények felett aratott győzelmekért. Gazi azonban 1134-ben meghalt, és a királyi címet már a fia, Mehmed vette fel.
Mehmed halála (1142) után Dánismend-dinasztia területeit három részre osztották: fivérei, Jagibaszan és Ájn ad-Daula birtoka lett Sivas ill. Malatya és Elbistan, míg fia, Dhú an-Nún kapta Kayserit. Jagibaszan halála után (1164) II. Kilidzs Arszlán szeldzsuk szultán több ízben beavatkozott Sivas és Kayseri urainak viszálykodásába, majd megtámadta a Dánismend-utódok birtokait, ám Dhú an-Nún apósa, Nureddin moszuli uralkodó meghátrálásra kényszerítette. Nureddin azonban 1174-ben meghalt, és II. Kilidzs Arszlán elfoglalta Sivast, a Yeşil Irmak (Irisz) völgyét, továbbá Tokat és Amasya városát (1175), miközben Dhú an-Nún elesett. A harmadik területrész (Malatya) 1178-ban került szeldzsuk uralom alá, és ezzel a Dánismend-dinasztia korszaka lezárult.