A bolsevik csapatok döntő vereséget szenvednek a Visztulánál

2004. szeptember 13. 12:06

1920. augusztus 15-én zajlott le a Lengyelország sorsát később döntően befolyásoló ún. `visztulai csata` Radzyminnél. Az előzmények: a Szövetséges és Társult Hatalmak az első világháború idején megállapodtak abban, hogy helyreállítják a három részre szabdalt Lengyelország függetlenségét. A `nyugati proletariátus felszabadítására` törő bolsevik hadsereg azonban, Tuhacsevszkij tábornok vezetésével nagyszabású támadást indított az újból függetlenné vált lengyel állam ellen. A támadás hírére 100 ezer önkéntes állt be a lengyel hadseregre. 1920. augusztus 15-én a jóval gyengébb és kisebb létszámú lengyel hadsereg Jozef Pilsudski marsall, főparancsnok irányításával megsemmisítő csapást mért az inváziós erőkre Varsó alatt, a Visztulánál. A legvéresebb összecsapások helyszíne Radzymin volt: a város négyszer cserélt gazdát. A `visztulai csodának` is nevezett bolsevik vereség után a lengyelek Kijevig kergették az oroszokat. Sztálin, a későbbi szovjet diktátor akkor maga is menekülni kényszerült. A visztulai csata után a szovjeteknek fel kellett adniuk tervüket és a rigai egyezményben kénytelenek voltak elismerni Lengyelország keleti határait. 1992-ben a lengyel hadsereg hivatalos ünnepévé nyilvánították augusztus 15-ét.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?