Bűzös ragasztó a királyi főn, „őrült” katona az uralkodó előtt – négy kevéssé ismert katonai anekdota

Hadiszínház: „A nyakunkon vannak!”

Vacsorákkal, bálokkal és színházi eseményekkel igyekeztek fenntartani a rendes társadalmi életet a brit hadsereg katonái az amerikai függetlenségi háborúban. Nem volt más céljuk ezzel, mint hogy lemossák magukról a rájuk aggatott „betolakodó” címkét. Ők voltak a rend őrei, és ellenségüket lázadóknak állították be.

Sir Martin Hunter, a brit hadsereg tisztje szerint azonban ez bizony néha balul sült el. A népszerűségük növelése érdekében a brit tisztek néhány bostoni hölgy kíséretében, hetente kétszer adtak elő színdarabokat. Történt egyszer, hogy egy bohózat volt terítéken, amely a Boston blokádja címet viselte. Egy bizonyos Sally Flecher játszotta az egyik főszereplő, Zara szerepét. Természetesen az amerikaiak is tudtak az éjszakai előadásokról, és furfangosan az előadás kezdetére időzítették a charlestowni malom elleni támadást.

„Történetesen ezen az éjszakán voltam szolgálatban a charlestowni erődben” – írja Sir Martin Hunter a The Journal of General Sir Martin Hunter című könyvében. – „Az ellenség a malom medencéje felől közeledett, és meglepte a malomnál posztoló őrséget. Néhány lövés hallatszott, mi pedig nyomban felpattantunk, mindenki a helyére sietett. Az egyik előretolt őrszem leadott egy lövést, és az erődből is rögtön tüzet nyitottak. A lövöldözés csak nagy sokára maradt abba. Hárommérföldes körzetben nem volt egy fia ellenség sem, noha a malom medencéje felől közelítő csapat elérte a célját, és elhurcolta az őrséget. Tüzelésünk azonban egész Bostont felverte, és az összes katona riadókészültségbe helyezkedett.”

Mindeközben a bohózat óriási sikert aratott. Tömve volt a nézőtér, és láthatóan igencsak élvezték az előadást. Ekkor jött az igazi meglepetés, hiszen a színház kapujában álló őrmester egyszer csak berontott a színház épületébe, ahol felrohant a színpadra. Bődületes ordibálásba kezdett, és a következőket kiabálta: „Elég! Elég! A nyakunkon vannak!” A nézők persze azt hitték, hogy mindez a színdarab egyik vicces jelenete, és nem igazán vették komolyan a lövöldözéstől megrémült őrmestert. A feltételezett színészt még hatalmas tapssal meg is jutalmazták, és ünnepelték a darab fenomenális és újszerű jelenetét.

Ám amikor elhalkult a tapsvihar, a rémült őrmester újra szóhoz jutott. „Mi ütött magukba?” – kérdezte tágra nyílt szemekkel. – „Ha nem hisznek nekem, Jézusra mondom, jöjjenek a kapuba, akkor majd meglátják és meghallják!” A riadót ekkor már bizony komolyan vették a katonák, és félbeszakítva a bohózatot, azonnal rohantak vissza az ezredükhöz.

1. Hadiszínház: „A nyakunkon vannak!”
2. Testőrség: Mindkettő, Őfelsége szolgálatára!
3. Marhacsont, mint ragasztó: megbízatás teljesítve
4. Felismerés: egy csók és más semmi

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?