Kalandos középkor

Bordélyház a fürdőben és a tisztaságmániás vikingek – hogyan fürdött a középkor embere?

2017. április 12. 18:32

Gyógyíthatja a hasmenést, de akár szívproblémákat is okozhat a fürdés, ha helytelenül végzik – tartották a középkorban a mosakodásról. Bár manapság gyakran az évente mindössze egy alkalommal tisztálkodó ember képe élhet bennünk, ha a középkorra gondolunk, a korabeliek nagyon, sőt néha talán túlzottan komolyan is vették a fürdőzést.

Középkori fürdő

A középkorral kapcsolatos számos tévhit közül az egyik legelterjedtebb, hogy a korabeli emberek egyáltalán nem foglalkoztak a személyes higiéniájukkal és csak nagyon ritkán fürödtek. Mint minden hasonló „hiedelem,” természetesen ennek is van valós alapja. Például egy 6. században élt ír szerzetesről valóban úgy tartották, hogy évente mindössze egy alkalommal, húsvét előtt fürdött meg, míg más források megőrizték annak emlékét, hogy az angolszászok először furcsállták a vikingek tisztaság iránti megszállottságát. A vikingek híres tisztálkodási mániájáról pedig tudjuk, hogy kimerült heti egy fürdésben, ami valóban nem fest éppen vonzó képet a korabeli Anglia lakóiról a mai ember számára. Mindazonáltal az elmélet, miszerint az emberek majdnem ezer éven keresztül hanyagolták volna a fürdést – amint azt egy 19. századi történész írta –, ma már nagyon erős túlzásnak tűnik a középkorkutatók legfrissebb eredményei alapján, számolt be a Medievalists.

Valójában a középkor embere teljes mértékben tudatában volt annak, hogy a mosakodás fontos. Számos középkori író feljegyezte már, hogy fürdéssel meg lehet szabadulni a fizikai munkában szerzett – és másképpen nem eltávolítható – piszoktól és felismerték, hogy a mosakodás hatással lehet az ember egészségi állapotára is. Úgy tartották, hogy a fürdő segítheti az emésztést és megállíthatja a hasmenést, ugyanakkor tudták azt is, hogy a túl hideg víz szívproblémákat, émelygést és ájulást is okozhat. Sőt az sem volt ismeretlen előttük, hogy a vízben könnyebben elkaphatják a különféle fertőzéseket is.

Épp a víz okozta lehetséges problémák felismerése miatt akár azt is mondhatnánk, hogy néha túl komolyan is vették a tisztálkodás kérdését. Nem egy hosszadalmas értekezés született arról, hogyan is kell helyesen fürdőt venni. Egy ilyen írás például azt tanácsolta, hogy a tél és a tavasz a legjobb időszak a fürdőzésre, a nyarat viszont lehetőség szerint kerülni érdemes. Máshol arra hívta fel a szerző a figyelmet, hogy a túl hosszú fürdés elhízáshoz és gyengeséghez vezethet. A 14. században élt itáliai orvos, Magninius Mediolanesis egyik munkájában nem kevesebb mint 57 fürdőelőírást adott közre, amelyek mindegyike nagyjából 1500 szóban foglalta össze, hogy bizonyos helyzetekben (például terhesen vagy idős korban, esetleg utazás közben) hogyan is kell helyesen fürdeni.

Ilyen előírásokat Európa-szerte ismerünk és olyan tanácsokat olvashatunk bennük, mint hogy fürdeni csak éhgyomorral szabad menni vagy, hogy a fejünkre csak akkor szabad vizet önteni, ha az gondosan borotvált, ellenkező esetben a hajszálak meggátolják a víz tisztító hatását. Bizonyos betegségekre különféle gyógynövények, így például kamilla vagy mályva vízbekeverését ajánlották. Külön kitértek arra is, hogy a fürdést megelőzően nem szabad túl aktív szexuális életet élni, ugyanakkor az sem volt ajánlatos, ha teljesen tartózkodtak volna tőle.

A szexualitás ugyanis erősen egybekapcsolódott a középkori fürdőkultúrával. Tudjuk, hogy már Nagy Károly idejétől épültek – először az uralkodók és az arisztokrácia, majd később az egyszerű emberek számára is – egyre nagyobb és fényűzőbb nyilvános fürdőházak. Egy 13. századi feljegyzés szerint Párizsban akkor már több mint 32 fürdő működött, de a híres angol teológus, Alexander Neckam már száz évvel korábban feljegyezte, hogy amikor Párizsban tartózkodott, reggelenként az emberek az utcán panaszkodtak amiatt, hogy még nem elég meleg a fürdővíz.

A fürdők fontos közösségi terek is voltak: az emberek akár étkezhettek is a kádakban

Egyházi írásokban már a 13. századtól találkozunk a fürdőkre jellemző, nem éppen tiszta erkölcsök felett érzett aggodalommal. A London mellett fekvő Southwark városában például köztudott volt, hogy a nyilvános fürdők valójában bordélyok voltak. A hatóságok azonban jellemzően elnézték a bennük működő prostitúciót, talán attól tartva, hogy ha nem adatik meg a fürdők nyújtotta szexuális szabadság, az sokkal komolyabb feszültségekhez vezetne a lakosság körében.

A 16. században aztán a középkor virágzó fürdőkultúrája rohamosan hanyatlani kezdett, amelynek pontos okairól csak elképzelései vannak a kutatóknak. Vannak akik szerint a reformációval elterjedő, a korábbinál sokkal puritánabb vallási közösségek végül eredményesen tudtak fellépni a fürdők ellen, míg mások azt hangsúlyozzák, hogy az Európát sújtó járványok miatt maradtak el az emberek egyre inkább a korábban kedvelt fürdőkből. Ez akár közvetetten is hozzájárulhatott a hanyatláshoz, hiszen a 15. században egyre komolyabb problémává váló szifilisz minden bizonnyal visszafogta a korábbi szexuális szabadságot – így pedig épp a legfőbb vonzerejüket veszthették a fürdők.

Egy középkori fürdő ábrázolása

Az viszont továbbra is kérdéses, hogy milyen rendszerességgel fürödtek a középkorban. A Westminster apátságban élő szerzetesek esetében tudjuk, elvárás volt részükről, hogy évente négyszer fürödjenek: karácsonykor, húsvétkor, június végén és szeptember végén. Ez persze nem jelentette azt, hogy csak ekkor fürödhettek. Sőt, tudjuk, hogy a szerzetesek szolgálatában állt egy fürdőszolga, akinek munkájáért naponta két véka kenyeret és évente 1 fontot fizettek, ami arra utal, hogy tevékenységére egész évben szükség lehetett.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Egy középkori fürdő ábrázolásaA fürdők fontos közösségi terek is voltak: az emberek akár étkezhettek is a kádakban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!