Bajuszszerű női szájtetoválás és buja szőrzet – Japán és Oroszország ismeretlen őslakosai, az ainuk
2017. június 16. 12:10
Az ainuk (vagy ajnuk) Japán és Kelet-Oroszország őslakos népe, mégis csak kevesen ismerik őket. A kutatás jelenlegi állása szerint kultúrájuk az Ohotszk és a Szatszumon kultúra összeolvadásából jött létre.
Korábban
Az ainuk javarészt vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és természeti vallást követtek. Úgy vélték, a természet minden egyes szegmensének lelke van és egy isten lakozik benne. Az ainuk a medvéket is tisztelték, és még egy medveistenben, Kim-un Kamujban is hittek.
A 13. században az Ezocsin (vagyis a mai Japán második legnagyobb szigetén, Hokkaidón) élő hainuk egyre aktívabban kezdték keresni a kapcsolatot a vadzsinekkel, vagyis a japánokkal. A tiszta ainu-származású emberek testét általában bujább testszőrzet borítja, bőrük pedig világosabb, mint a japánok legnagyobb etnikai csoportját kitevő jamatóké.
Korábban a kutatók feltételezték, hogy az ainuk a kaukázusi nagyrasszba sorolhatók. Az 1893-ban Arnold Henry Savage antropológus például még tipikusan európaiakra jellemző szemalakkal, mélyen ülő szemekkel megáldott, nagy szemöldökű és fülű, szőrös, de kopaszodásra hajlamos, kiálló arcccsonttal rendelkező népként írta le az ainukat. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint azonban az ainuk és az európai fehér ember között nincs semmilyen genetikai hasonlóság.
Az ainuk egyik csoportja Japán északi és középső szigetein élt, míg az oroszországiak Szahalinon, a Kuril-szigeteken és a Kamcsatka-félszigeten. Manapság Kamcsatkán és Honsún, Japán főszigetén már nem élnek ainuk. Az ainuk nem csak szokásaikban, kinézetre is jelentősen különböztek a japánoktól, mivel egy bizonyos kor felett már nem borotválkoztak. Az ainu nők pedig már kislányként szájtetoválást kaptak, amelyet idővel fokozatosan terjesztettek ki arcuk egyre nagyobb területére.
2008-ban Japánban az ainukat őslakos népként ismerték el, akik saját nyelvvel, vallással és kultúrával rendelkeznek, és a kormány sürgette a csoport megkülönböztetésének megszüntetését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap