Az idilli Capri szigetén, Gorkij villájában készítette elő a németekkel való későbbi együttműködését Lenin

A sakkparti

Az igazi ütközet azonban egy sakktábla előtt zajlott, amiről Sangiuliano így írt: „Lenin, akit gyakran gyötörtek idegrohamok, sokat sakkozott kikapcsolódásképp, és nagy jelentőséget tulajdonított ennek az elfoglaltságnak […], amely az egyetlen dolog volt, ami valójában meg tudta nyugtatni.” A Lenin és Bogdanov között „a születő forradalmi erő kulturális hegemóniájáért” – ahogy Sanguiliano fogalmazott – vívott sakkjátszmákat megörökítő híres fotókat Gorkij mostohafia készítette.

Miután Lenin elhagyta a szigetet, felesége – aki nem kísérte el Caprira – megjegyezte, hogy „a Gorkij házában folytatott beszélgetésekből szinte semmit nem fedett fel, mert mindaz egyfajta fájdalommal töltötte el”. Csak annyit árult el feleségének, hogy „a tenger szép volt, a bor pedig finom.”

Gorkij az azt követő nyáron ismét meghívta Lenint, azzal a kéréssel, hogy az időközben az orosz klán által 1909. augusztus 5-én megalapított Capri Iskolában tartson egy előadássorozatot. Lenin ezt provokációként értelmezte, és „szakadársággal” vádolta az írót. „Természetesen nem megyek Caprira, hogy megtartsam azokat az előadásokat, amelyeket szívesebben tartanék meg Párizsban” – hangzott Lenin válasza, aki időközben Franciaországba költözött, és iskolát szervezett, ahol az „igaz hitről” prédikált.

A vezető szerepét aláásni kívánó szakadáspártiak száma azonban gyarapodott, és egyre több előadóterem nyitotta meg ajtaját előttük, Bolognában ezúttal egy még veszélyesebb tanítóval, Lev Trockijjal. Az ébredező tüzeket, fellángolásokat Lenin igyekezett gyorsan eloltani.

Gorkij így írt neki: „Vlagyimir Iljics, én annyira csodálom Önt […], mégis úgy tűnik, hogy Ön számára mindenki más csak egy hangszer (fuvola), amelyen azt a dallamot játssza, amelyben kedvét leli.”

Lenin 1910 júniusában mégis visszatért Caprira, feltehetőleg annak érdekében, hogy demonstrálja társainak, hogy Gorkijjal továbbra is töretlen a viszonya. Távol tartotta magát a Bogdanovval folytatott vitáktól, hogy idejét a színháznak és az akkoriban még ritkaságnak számító mozinak szentelhesse, ahol a Nérót és a Cretinetti voul sposare la filglia del padrone c. komédiát vetítették, a filmszínház előtt pedig jól mulatott az utcagyerekekkel.

Nagyon élvezte a zongorakoncerteket, Cimarosa és Pergolesi lemezeit, amelyeket Gorkij gramofonján játszott le neki. Beethoven L’Appassionata c. műve mélyen meghatotta az oroszt, aki lenyűgözve így szólt: „Ez a zene csodálatos, emberfeletti.” A Behring-villában – ahova Gorkij időközben átköltözött – eltöltött esték alkalmával gyakran egy asztalnál ültek össze az orosz értelmiségiek és a német arisztokraták, akik egyedüliként járulhattak Lenin színe elé. Egy alkalommal szórakozásból a ház ura egy egyenruhába öltözött inast arra kért, tegyen úgy, mintha letartóztatná Lenint: a tréfa kényszeredett nevetéssel végződött.

Sztálin az öbölben

Leninnel együtt Szoszó nevű társa, egy alacsony, darabos mozgású és izmos férfi, akit az „én csodálatos grúzomnak” hívott, azaz Sztálin is partra szállt. Keveset beszélt, és egy olyan szigeten, ahol hemzsegtek a nagyvilági személyek és a nemzetközi kémek, feltűnést keltett, ahogy ezt Edwin Cerio, Capri 1920-as évekbeli polgármestere is megerősítette. Fedezte Lenint, akinek csak az a cél lebegett a szeme előtt, hogy stratégiai kapcsolatokat építsen ki a németekkel (a kommunizmus bukása után fény derült rá, hogy a császár pénzügyi támogatást nyújtott a bolsevikoknak 1917-ben). Ezt követően júliusban Lenin ismét Párizs felé vette az irányt.

Bogdanov 1913-ban tért vissza hazájába, Lenin viszont csak 1917 tavaszán: Zürichben vonatra szállt és Oroszországba utazott. De vajon mi lett volna, ha a bolsevizmus fő ideológusát az 1910-es években rabul ejtették volna Capri szépségei és az édes semmittevés?

1. Dél felé
2. Olasz kikötő
3. Arisztokrata bűvölet
4. Csali és horog
5. A sakkparti

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"