Az első magyarországi autó füstfelhője miatt még a tűzoltóság is kivonult
2020. november 30. 18:43 Múlt-kor
Korábban
Elittől az elitig
A Horthy-korszakban az autózás a politikai és gazdasági elit szubkultúrája volt és javarészt Budapestre koncentrálódott. Kezdetben nagyon családias volt az autózók közössége, az utca embere is ismerte az autókat és tudta, melyik kihez tartozik. Közben a középosztály tagjai is igyekeztek felzárkózni és a státuszszimbólumot jelentő gépkocsihoz jutni.
A világháborúk és a gazdasági válság nem volt jó hatással a fejlődésre. A visszaesést érzékelteti, hogy 1945 őszén 5700 személykocsi volt forgalomban az 1938-as 19 ezerhez képest. A motorizáció kezdetben az egyéni szórakozási igényeket szolgálta. Időközben a gyakorlati szempontok is egyre inkább előtérbe kerültek, voltak, akik már munkájukhoz is használták az autójukat. Majd a posta, a fuvarozás és a tömegközlekedés is meglátta a motorizációban rejlő lehetőségeket.
Az autózás demokratizálása 1945 után merült fel komolyabban, nem kis ideológiai magyarázattal nyakba öntve. A dolgozók autóhoz juttatása helyett a tömegközlekedés fejlesztése vált inkább jellemzővé.
A kommunista pártelit azonban éppen annyira szerette az autókat, mint az előző rezsim vezetőgarnitúrája. Rákosi Mátyás sofőrjének lenni – ahogyan azt szintén Majtényi György: automobilizmus címé cikkében megírta – bizalmas poszt is volt egyben.
A szabadpiac megszűnése és a magántulajdon visszaszorulása is hozzájárult az autótulajdonosok körének szűküléséhez, illetve nem növekedéséhez. A gépkocsihasználat ismét egy zárt elit monopóliuma lett. Ráadásul az éjszaka megjelenő fekete autó a csengőfrásszal és az otthonukból elhurcoltak történeteivel együtt a terror jelképévé is vált.
Az autóvásárlás lehetősége csak 1956 után nyílt meg, de akkor is csupán egy vékony réteg számára. Új autóhoz leginkább a legjobban fizetett értelmiség, a vállalatvezetők, a tisztviselők felső rétege, az orvosok és mérnökök jutottak.
Az 1960-as években a magántulajdonban lévő gépkocsik száma megugrott, mintegy 80%-ra emelkedett. A Magyar Autóklubnak 1975-ben már több mint százezer tagja volt, és ez a szám a rendszerváltásra 600 ezerre nőtt. Az autóhoz jutás azonban az igénylőknek nemcsak a pénztárcáját, hanem még sokáig a türelmét is erősen igénybe vette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap