Az amerikai Legfelsőbb Bíróság létszáma sokáig igen változékony volt
2020. szeptember 25. 16:51 Múlt-kor
Korábban
A polgárháború
Ezt követően a szövetségi bírósági rendszer viszonylag stabil maradt, 1861-ben azonban a déli államok elszakadásával kitört a polgárháború. Abraham Lincoln elnök élesen bírálta a Legfelsőbb Bíróság 1857-es döntését a Dred Scott vs. Sandford ügyben, amelyben egy Dred Scott nevű rabszolga az alapján követelte szabadságát, hogy egy út során gazdája a rabszolgatartó Missouriból átvitte őt a rabszolgaságot tiltó Illinois területére. A Legfelsőbb Bíróságig eljutó perben a testület úgy határozott, hogy az Egyesült Államok alkotmánya nem biztosítja az állampolgári jogokat a feketéknek, legyenek akár szabadok, akár rabszolgák.
Elnökként Lincoln többek közt e rendelkezés ellen is kívánt küzdeni republikánus párttársaival együtt. Az 1849-es aranyláz óta Kaliforniába áramló amerikai telepesek számának növekedése lehetővé tette nekik egy tizedik bírósági körzet létrehozását a nyugati parton, amelyhez újabb szék társult a Legfelsőbb Bíróságon.
A polgárháború vége után azonban újabb változás következett. 1866-ban – miután Lincoln merénylet áldozata lett, és alelnöke, a déli demokrata Andrew Johnson vette át az elnöki széket – a kongresszusi republikánusok attól tartottak, az új elnök a déli érdekeknek megfelelően fogja megváltoztatni a Legfelsőbb Bíróság összetételét.
Ekkoriban a déli államok az újonnan felszabadított rabszolgák jogait igyekeztek minél jobban csorbítani az úgynevezett „fekete törvények” által, amelyek korlátozták szavazati jogukat és a munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségeiket is. Johnson a hajdani rabszolgatartók érdekeit védte azzal, hogy megvétózta az 1866-os polgárjogi törvényt, amely teljes körű állampolgári jogokat biztosított volna a felszabadítottaknak.
Habár a republikánusok végül sikeresen felülírták Johnson vétóját, meg akarták akadályozni azt is, hogy az elnök a déli államok javára billentse a Legfelsőbb Bíróság egyensúlyát. Elfogadták a bírósági körzetek törvényét, amely ismét hétre vitte le a testület tagjainak számát.
1869-ben azonban ismét a republikánusok kezébe került a gyeplő Ulysses S. Grant elnökké választásával. Grant alatt új törvényt hoztak a bírósági körzetekre vonatkozóan, amely újból kilencre vitte fel a bírák számát, és hatfős többséget követelt meg a döntésekhez.
A következő évtizedek során egy sor törvény egyre csökkentette a tagok utazási kötelezettségeit a körzetek felügyeletével kapcsolatosan, 1911-ben pedig teljesen véget is vetettek a gyakorlatnak, megszüntetve a közvetlen összefüggést a bírósági körzetek és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak száma között.
A bíróság megtömése
A testület létszáma 1869 óta változatlan maradt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne bolygatták volna a politikusok. Leghíresebben Franklin D. Roosevelt kísérelte meg növelni a tagok számát az 1930-as években, miután New Deal nevű programjának intézkedéseit a Legfelsőbb Bíróság egymás után minősítette alkotmányellenesnek. 1937 februárjában felvetette a tagok létszámának felvitelét 15-re.
Az ötlet széleskörű ellenkezést váltott ki, még Roosevelt támogatóinak körében is. A kritikusok a bíróság „megtömésének” nevezték, mivel nyilvánvaló volt, hogy az elnök a neki megfelelő döntéseket hozó bírákkal töltené fel azt. A szenátus igazságszolgáltatás-ügyi bizottsága a bírósági rendszer elleni, „az ország történetében példátlan támadásként” értékelte a felvetést. A kongresszus felsőháza végül 70-20 arányban leszavazta Roosevelt tervezetét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap
