Az amerikai Legfelsőbb Bíróság létszáma sokáig igen változékony volt

A Legfelsőbb Bíróság 1937-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Alkotmányos alapok

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (gyakori rövidítésben SCOTUS) kilencfős létszámát 1869 óta törvény rögzíti. Ezt megelőzően azonban a testület fennállásának első 80 évében a bírák száma több alkalommal változott – volt, hogy mindössze öten voltak, de olyan is előfordult, hogy tízen. Hogyan jutott végül el a legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv a kilenc bíróig, és milyen körülmények közt lenne lehetséges ezen változtatni?

Amikor a függetlenségét nemrég kikiáltott Egyesült Államok „alapító atyái” az 1787-es alkotmányozó nemzetgyűlésen lefektették az alkotmánybíróságként is működő Legfelsőbb Bíróság alapjait, a részleteket szándékosan nem dolgozták ki.

Az alkotmány nem támaszt követelményeket a jelöltekkel szemben sem életkorukat, sem jogi képzettségüket vagy tapasztalatukat, sem állampolgárságukat illetően, és a testületben szolgáló bírák számát sem határozta meg. Ezek kidolgozását az elnökre, illetve a kongresszusra hagyta.

Két évvel később, az első kongresszusi ülésszak során a törvényalkotók meghozták az 1789-es igazságszolgáltatási törvényt, amelyet George Washington elnök szeptember 24-én írt alá. Ez egy hat bíróból álló testületet hívott létre, melynek feladata a végrehajtó és a törvényhozó hatalom által hozott rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt.

E törvény a Legfelsőbb Bíróságot egy háromszintű szövetségi bírósági rendszer csúcsára helyezte. Ennek legalsó szintjén minden államhoz egy szövetségi bíró volt rendelve, aki a helyi bíróságok szövetségi törvényeket érintő ügyeit, illetve a tengeri ügyeiket felügyelte. E bírók kerületeit három földrajzi régióba rendezték, amelyekhez körzeti bíróságok tartoztak – ezek tárgyalásokat is lefolytathattak, és fellebbezéseket is meghallgathattak.

Ahelyett azonban, hogy e körzeti bíróságokra külön bírákat neveztek volna ki, a kongresszus úgy rendelkezett, hogy mindegyik táblán a Legfelsőbb Bíróság két tagja és egy helyi kerületi bíró ül majd. A legfelsőbb szerv mind a hat tagjára egy adott földrajzi régió tartozott, amelyet évente kétszer kellett végigjárniuk, azaz hivatali idejük nagy részét utazással töltötték.

1. Alkotmányos alapok
2. Konfliktus pártvonalak mentén
3. A polgárháború
4. Modern küzdelmek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek