Az amerikai indiánok totemképei ragadták meg a szomorú sorsú festő, Jackson Pollock képzeletét

Egy wyomingi kisvárosban, a Buffalo Billről elnevezett Codyban született 1912. január 28-án. Apja farmer, majd földmérő volt. Pollock művészeti tanulmányait egy Los Angeles-i főiskolán kezdte, de innen verekedésért és más csínytevésekért kicsapták.

1930-ban Charles bátyja után New Yorkba utazott, s beiratkozott az Art Students League képzőművészeti iskolájába, ahol Thomas Hart Benton tanítványa lett. Korai munkáira még hatott mestere technikája, ebben az időben több kisméretű tájképet és figuratív jelenetet is festett.

Az 1930-as években beutazta szinte teljes Amerikát, eljutott Mexikóba is, s több olyan művészi élménnyel gazdagodott, amely további pályájára ösztönzően hatott. Megismerkedett az amerikai indiánok homokfestészetével és totemképeivel, a mexikói muralisták (falfestők) Siqueiros, Orozco és Diego Rivera munkáival, melyeknek dinamizmusa és drámai mozgalmassága annyira megragadta képzeletét, hogy 1936-ban egy ideig látogatta is Siqueiros kísérleti műhelyét.

1935-től 1942-ig a szövetségi művészeti program keretében festőként kapott állást, ami kedvező anyagi hátteret biztosított további művészi fejlődéséhez. Közben többször gyógykezelés alatt állt, alkoholizmusa mellett depressziója is gyötörte. Ekkor került kapcsolatba a Jung-féle pszichológiával, a kezelések után készült képein tetten érhető a jungi szimbolizmus hatása. 

Első jelentős művei az 1940-es évek elejéről származnak, a nagyon színes, dinamikus és szenvedélyes, többnyire mitológiai, szexuális témákat feldolgozó alkotásokon Picasso, Miró és a szürrealisták hatása érezhető. Pollock első önálló kiállítását 1943-ban Peggy Guggenheim galériájában rendezte meg. A mecénás tetszését annyira elnyerték alkotásai, hogy szerződést kötött vele, 1947-ig az ő galériája mutathatta be Pollock műveit.

1944-ben házasságot kötött a szintén festő Lee Krasnerrel, akivel a Long Island-i East Hamptonba költöztek, vidéki stílusú házuk mellett egy kis műtermet is fenntartottak. Itt születtek meg első, úgynevezett csurgatásos festményei (drip painting), amelyeket hatalmas vásznakra készített.

Az új technika használatakor a vásznat a földre terítette, felvázolt rá valamilyen laza alapstruktúrát, majd a homokkal, üvegtörmelékkel vagy más hasonló anyaggal kevert híg mínium- vagy zománcfestéket botok segítségével, olykor egyenesen a dobozból rácsurgatta, ráöntötte.

Festményeit újra- meg újraalkotta. Az alkotói folyamatnak a mű előtt folytatott elmélkedés ugyanúgy része volt, mint maga a festés aktusa. Az így létrejött művek bonyolult és dinamikus lineáris alakzatokkal borított, hatalmas felületek, amelyek egyszerre fejeznek ki erőszakot és gyengeséget, élénk és kevésbé harsogó harmóniákat.

Pollock 1950-től kezdve lemondott a színekről is, kizárólag fekete-fehérben dolgozott. Cím helyett csak számozta a képeit, ezzel is jelezve, hogy e műveknek semmi közük a látható valósághoz. 1953-tól egyre inkább megromlott egészsége, súlyos depresszió gyötörte, az alkohollal folytatott küzdelemben is alulmaradt. Halálát autóbaleset okozta East Hamptonban 1956. augusztus 11-én. Életéről 2000-ben készült film Pollock címmel, Ed Harris rendezésében és főszereplésével.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai