Anarchiába süllyedt országot örökölt III. András, az utolsó aranyágacska
2022. január 14. 10:34 Múlt-kor
Korábban
Háború országon kívül és belül
A legnagyobb fenyegetést a Habsburg birtokok földrajzi közelsége jelentette. Habsburg Rudolf német király már 1290 augusztusában fiára, Albertre ruházta oklevélben Magyarországot, 1291 nyarán pedig magyar–osztrák háború vette kezdetét. András seregei júliusban végigpusztították a határhoz közeli osztrák területeket, és két kisebb ütközetben Nagyszombatnál és Bécsnél pedig győzelmet is arattak.
Habsburg Rudolf még júliusban meghalt, a német-római választófejedelmek pedig szándékosan nem fiát választották utódául. Albert mozgástere ezt követően lényegesen beszűkült, augusztus végén pedig esküvel megerősített békét kötött Andrással, amelyben kötelezte magát az elfoglalt magyar várak visszaadására, a magyar király pedig cserébe megígérte, hogy leromboltatja őket. A Kőszegiek kezére visszakerült várak azonban végül állva maradtak, így immár belföldről fenyegették András hatalmát.
E külpolitikai győzelemre szinte azonnal jött azonban a következő nehézség: Árpád-házi Mária nápolyi királyné, V. István lánya saját fiára, Anjou Martell Károly salernói hercegre ruházta a „Magyarország királya” címet.
Károly birtokokat kezdett „osztogatni” a magyar főuraknak – habár valójában nem rendelkezett e földekkel, e gesztusok révén számot tarthatott a nagy hatalmú „kiskirályok” hűségére III. Andrással szemben.
III. András a Képes Krónika egyik iniciáléjában
Elsőként a váraik lerombolását elkerülni akaró Kőszegiek lázadtak fel, azonban a király nem mert megütközni Kőszegi Iván jóval erőteljesebb seregével. A két fél békét kötött, ezt követően viszont a Kőszegiek rajtaütöttek a királyon és kíséretén, és foglyul ejtették.
Bár Andrást hamarosan szabadon bocsátották, e súlyos sérelmet nem bosszulta meg, és Kőszegi Ivánnak még ispáni címéről sem kellett lemondania – a „kiskirály” teljes győzelmet aratott, az ország gyakorlatilag visszatért a IV. László idején tapasztalt állapotokba.
1295-ben Fenenna királyné meghalt, András pedig – a jószomszédi viszony kialakítása és a Kőszegiekkel szembeni szövetség érdekében – feleségül vette 1297-ben Habsburg Albert lányát, Ágnest. Albert ezt követően támogatta András harcait a Kőszegiekkel szemben, a magyar király pedig 1298-ban a göllheimi csatában a német trónhoz segítette Albertet a megválasztott királlyal, Nassaui Adolffal szemben.
Nagy veszteség is érte azonban ebben az évben Andrást: Lodomér esztergomi érsek halálával egyik legfőbb támogatóját veszítette el, aki addig ellenállt a pápa követeléseinek a magyar trónt illetően. A helyére került Bicskei Gergely teljesen nyíltan a pápa és a nápolyiak mellett állt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05