2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Amikor Sherlock Holmes atyja egy ártatlanul elítélt ember védelmében kezdett nyomozni

2020. október 1. 16:02 Múlt-kor

Sir Arthur Conan Doyle nevéről mindenkinek a tűpontos logikával rendelkező Sherlock Holmes alakja jut eszébe. Kevesen tudják, hogy a „szuperdetektív” megalkotója, Doyle egy alkalommal valódi nyomozót is játszott, az ügy pedig, amelybe beleásta magát, végül kihatott a brit bírósági szervezetrendszerre is.

Arthur Conan Doyle
Arthur Conan Doyle 1893-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Sánta bizonyítékok

„Úgy tűnik, Sir Arthur Conan Doyle nagyobb detektívvé növi ki magát, mint az általa teremtett hős, Sherlock Holmes” – írta a New York Times 1907. szeptember 1-jén.

Doyle egy olyan ügybe bonyolódott, amely a média érdeklődésének középpontjába került, és amelyet nem „teremtménye”, Sherlock Holmes, hanem saját maga próbált felgöngyölíteni. A történet 1906-ban George Edalji szabadulásával kezdődött, aki állatok megcsonkítása miatt került börtönbe.

Edaljit azzal vádolták, hogy Anglia középnyugati részén található Great Wyrley környéki farmokon bestiálisan megsebzett, illetve megcsonkított számos lábasjószágot, lovat és marhát. Az 1903-ban elítélt férfi 1906-ban szabadult. Ügye már 1903-ban is nagy feltűnést keltett, sokan úgy vélték, hogy a férfi koholt vádak miatt került börtönbe. Szabadulása után a jogvégzett és az ügyvédi munkájától eltiltott Edalji levelet írt Doyle-nak, amelyben arra kérte a szerzőt, hogy segítsen bebizonyítani az ártatlanságát.

Doyle, aki általában elhárította az ehhez hasonló felkéréseket, most igent mondott. Edaljinak szerencséje volt: Doyle felesége halála miatt akkoriban mély lelki traumán ment keresztül és elfoglaltságot keresett, hogy lekösse magát.

Doyle sejtette, hogy Edalji indiai származása részben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a férfit megvádolják, és nyilvánvalóvá vált számára azt is, hogy a Staffordshire megyei rendőrség gyakran fajgyűlöleten alapuló, diszkriminatív intézkedéseket hozott. A tárgyi bizonyítékok elképesztően gyengék voltak, és nem támasztották alá a vád állításait. Sokatmondó volt az is, hogy Edalji már börtönben ült, amikor Great Wyrley-ben egy újabb lovat sebeztek meg.

Doyle a férfi nem túl éles látására alapozta Edalji ártatlanságát. Az író ugyanis az első találkozásukkor egy nagyon „Holmes-szerű” megfigyelés keretében kiszúrta, hogy Edalji rendkívül közel tartja arcához az újságot, azaz rövidlátó. Mivel az állatokat rendszerint éjjel sebezték meg, és a tettesnek az éjszaka közepén számos tárgyi akadályt is le kellett küzdenie, hogy végrehajtsa a műveletet, Doyle-ban erős kételyek merültek fel az Edalji ellen hozott ítélet megalapozottságát illetően.

Miután az író elvállalta az ügyet, Edalji gyorsan a hatóságok által az állampolgárok ellen elkövetett igazságtalanságok szimbólumává vállt. Doyle-hoz, illetve a sztorit felkaroló Daily Telegraph-hoz egyaránt ömleni kezdtek a levelek. A napilapnak kapóra jött az eset, és leközölte Doyle Edalji ártatlanságát bizonyító írását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
George Edalji
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár