Amikor még rövid szoknyában jártak az afgán nők
2016. január 21. 12:41
Ha ma Afganisztánra gondolunk, a sivatag, a tálibok, az egész testet elfedő burkát viselő asszonyok és az állandó konfliktusok sora jut eszünkbe. Nem volt azonban ez mindig így: az 1980-as években zajló szovjet-afgán háború és a tálibok 1996-os hatalomátvétele előtt az 1960-1970-es években a közép-ázsiai országban megszokott volt a nőkön a rövid szoknya, az iskolákban koedukált tanítás zajlott, az élet sokkal békésebb és szabadabb volt, a háború pedig elkerülte az afgán népet.
Korábban
Az 19. század brit-afgán háborúit követően 1919-ben a gyarmati státuszban álló ország elnyerte szuverenitását. Afganisztán azonban nem szakított végleg az európai kapcsolatokkal. Amanullah kán és utódai, valamint az 1933 és 1973 között az állam élén álló Zahir sah király idején megindult modernizáció, amely Európára mintaként tekintett: kötelezővé tették az elemi oktatást, a rabszolgaság intézménye megszűnt, a nők is tanulhattak, a hagyományos női viselet, a burka sem volt már kötelező. Habár egyes törzsi és vallási vezetők idegenkedtek a reformoktól és a politikai viszályok, valamint a hidegháború szele sem kerülhette el a kontinens ezen szegletét, Afganisztánban viszonylagos béke és szabadság honolt.
Bill Podlich amerikai egyetemi tanár 1967-ben az UNESCO munkatársaként került a Kabuli Egyetemre, ahol kétéves tartózkodása során számos fényképet készített a közép-ázsiai ország mindennapjairól. Habár azokban az évtizedekben sem volt ismeretlen az afgánok számára a nélkülözés, és az ország fejlettségi színvonala meg sem közelítette a nyugatét, a háborúk, a tálib hatalomátvétel (amely során ismét a saria, vagyis az iszlám törvénykezés lett a jogrendszer alapja, így minden férfinak szakállt kellett viselnie, betiltották a zenehallgatást, de még a sakkozást is, ha pedig egy nőnek véletlenül kilógott valamely testrésze a burka alól, a férfiak akár meg is verhették), valamint a 2001-es amerikai invázió előtti Afganisztán egy békés, virágzó nemzet képét mutatta, amely a most következő fotókon jól tükröződik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap