2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor Japán repülőgépekről akarta pestissel megfertőzni Amerikát

2020. május 26. 09:51 Múlt-kor

Az Éjjeli Cseresznyevirágok hadművelet

Az első tervek szerint – mivel Japán ekkor már nem volt olyan helyzetben, hogy repülőgép-hordozóival bombázórepülőket juttasson az Egyesült Államok közelébe – a magaslégköri futóáramlatok által sodort légballonok segítségével juttatták volna célba a kórokozót hordozó bolhákat.

Az eljárás gyújtóbombák esetében már valamelyest bevált, ezekkel kíséreltek meg erdőtüzeket okozni az ország nyugati partján – habár ez nem sikerült, a bombák néhány civil életét kioltották, amit a korabeli amerikai sajtó eltitkolt.

A ballonoknál hatékonyabb módszernek tűnt a vesztésre álló háború apokaliptikus hangulatában a pestis célba juttatására is kamikazepilótákat alkalmazni. Ehhez katapulttal felszerelt, repülőgépindító tengeralattjárók szállították volna őket Kalifornia partjai közelébe, ahol aztán útnak indultak volna a szárazföld felé.

Miután célpontjaik felett ledobták halálos bombáikat, a pilótáknak öngyilkos manővert kellett volna végrehajtaniuk valamilyen egyéb amerikai célpont ellen.

Az első műveletet, melynek során 20 kamikazét juttattak volna el San Diegóhoz, 1945. szeptember 22-ére írták ki. Mivel a háború az augusztus elején Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák hatására véget ért, a pestis nem került bevetésre – legalábbis ez volt az okok egyike.

Több japán szakértő szerint a császári haditengerészet sem hagyta volna már jóvá erőinek ilyen mértékű elvonását a központi szigetek védelmétől 1945 második felében.

Éppen augusztus 9. volt az a nap is, amikor a 731-es egység megkezdte felszerelése és dokumentációja megsemmisítését – az anyag tekintélyes része azonban végül megmenekült, köszönhetően főként annak, hogy az amerikaiak teljes amnesztiát ígértek Isiinek a kutatások eredményeiért cserébe.

A haditengerészet parancsnokságánál magasabb helyeken is megakadhatott volna a művelet, ha Isiiék megpróbálják véghez vinni: egy 1944. júliusi tanácskozáson maga Tódzsó Hideki hadügyminiszter zárta ki kategorikusan a biológiai fegyverek bevetését az amerikaiak ellen.

Valószínűleg felismerte a háború végének közeledtét, és tudta, az egyezményesen tiltott fegyverek bevetése csak súlyosabb retorziót eredményezne a győztesek részéről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A 731-es egység telephelyének egyik épülete Harbinban (kép forrása: Wikimedia Commons)Mitsubishi G3M bombázók a levegőben (kép forrása: Wikimedia Commons)Tódzsó Hideki (kép forrása: Wikimedia Commons)Isii Siró (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár